A héten Magyarország újra bemérhette magát a gazdasági világtérképen: ezek szerint Japántól távolabb, Kínához és Líbiához viszont közelebb vagyunk, mint hittük volna. Szárnyalt a forint és a vártnál jobban megy a soros elnökség, az európai elitklubba viszont nem lépünk be.
A hét gazdasági híreit továbbra is a nemzetközi események uralták: Líbia, Japán és Portugália mellett az egyik fő téma az európai versenyképességi paktum volt, amelyben Brüsszel, a németek és még néhány tagország uniós szinten harmonizálná többek közt a társasági adóalapok kiszámítását is.
Magyarország nem csatlakozik a paktumhoz, Orbánék attól tartanak, hogy ez elsorvasztaná az adóversenyt, miközben a magyar kormány kimondott célja, hogy 2014-re a régió legversenyképesebb országa legyünk. Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy az EU-elnök Magyarország helyesen döntött-e, egyesek szerint hazánk ezzel a döntéssel az európai elitklubból zárja ki magát.
A kérdés megítélése azonban az unión belül sem egységes, ahogyan Magyarországé sem. A mértékadó európai sajtó kritikai hangjai közé a héten dícséret is vegyült: a Financial Times brüsszeli tudósítói irodájának vezetője szerint kezdünk belerázódni a soros elnökségbe, az új költségvetési szabályokkal kapcsolatos, kényes ügyekben meglehetős előrelépést ért el a magyar elnökség.
Látványos erősödésbe kezdett a forint is, pénteken kora délután az euróval szemben már 266 forint alatti szinten is voltak jegyzések. Az árfolyamra többek között a közel-keleti és észak-afrikai konfliktusok, a japán események és a portugál krízis is hatással van, és a stabilitási paktumról, az Írországról és az EKB várható kamatemelési üteméről szóló hírek is befolyásolják az árfolyamot.
Elemzők szerint az Orbán-csomagba vetett piaci bizalom és a vártnál hitelesebb új monetáris tanácsról szóló hírek is jótékonyan hatottak a tárfolyamra: az euróval szembeni jegyzések a korábbi 270-280-as tartományból 270 közelébe ereszkedtek. A Reuters csütörtöki felmérése szerint a monetáris tanács hétfői ülésén nem változtat az alapkamaton. A megkérdezettek többsége az év végén is 6 százalékos alapkamatot vár, 2012 végére pedig 5,50 százalékot.
Úgy tűnik a forintnak az sem ártott, hogy lassan hivatalossá válik: nem sikerült elérni a korábban "tűzzel-vassal" tartani ígért 3,8 százalékos hiánycélt. Bár végleges adat még nincs, Varga Mihály bejelentette: az önkormányzati szektor hiánya magasabb lett a vártnál, így 4,2 százalék körül alakulhat a végső szám.
A Standard & Poor's hitelminősítő intézet a negatív kilátás megtartásával megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű szuverén deviza- és forintadósságának besorolásait. A csütörtöki dollárkötvény-aukció is kimondottan sikeres volt, tíz-, és harmincéves lejáratra, összesen 3,75 milliárd dollár értékben keltek el az állampapírok.
Az erős forint enyhítheti az emelkedő olajárak benzinárakat felhajtó hatását, a frankhitelesek terheit azonban érdemben nem, a svájci frank is tovább erősödött az elmúlt hetekben, pénteken délután 205,93 forintot ért. A dollárt pénteken 188,32 forinton jegyezték 1,4147 dolláros euró árfolyammal, a csütörtök délutáni 188,61 forintos és 1,4189 dolláros jegyzések után, száz japán jen jegyzése pedig 232,13 forint 233,17 forint után.
| 11. heti záró | 12. heti záró | |
| BUX | 22 161 | 23 030 |
| OTP | 5370 | 5684 |
| Mol | 23 050 |
23 800 |
| Richter | 36 780 |
37 560 |
| Magyar Telekom | 574 | 593 |
A Nemzetközi Valutaalap szerint a japán gazdaság elég erős ahhoz, hogy hogy elviselje a földrengés és a cunami okozta károk újjáépítési költségét, szerintük az események csak rövid távon érzékeltetik hatásukat. A japán események felkorbácsolták az atomerőművek körüli indulatokat is. Több nemzetközi energetikai fórumon tárgyaltak a témáról, és egyeztetést tartottak az unióban is. Valamennyi EU-s energiaügyi miniszter egyetértett abban, hogy mind a 143 európai atomerőműben biztonsági vizsgálatokat kell tartani.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a köztévé kedd reggeli műsorában úgy vélte, inkább megújuló forrásból kellene villamos áramot előállítani szélerőművekkel és hulladékégetéssel. Fellegi Tamás viszont nem lát arra okot, amely megváltoztatná az atomenergia szerepéről vallott elképzeléseket.
Nem kérdőjelezi meg a paksi bővítés szükségességét a Japánban történt erőműbaleset, vélte Aszódi Attila is, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója is, aki szerint a magyar lakosság nincs kitéve sugárzásveszélynek a fukusimai történtek hatására.
Egyre nagyobb viszont Kína hatása hazánkra, a Sanyo után a kínai Orient Solar is napelem- és napkollektorgyárat épít hazánkban, a román-magyar határ közelében lévő Berettyóújfaluban.
A héten kiderült: lemond a Mol vezérigazgatói posztjáról és igazgatósági tisztségről Mosonyi György. A Mol új vezérigazgatója Molnár József jelenlegi pénzügyi vezérigazgató-helyettes lesz.
Vezetőségváltás van a Malévnál is, Berényi János lesz a cég új elnöke és Gergely Máté is az igazgatóság tagja lesz, visszahívták Winkler Jánost, Martin Gauss vezérigazgatót, Bienerth Gusztávot, és Parragh Lászlót. Tag marad Kamarás Zoltán és a kisebbségi tulajdonos delegáltjaként Anatoly Ballo és Anatoly Deloveri is. A cég amúgy pénteken hosszú távú megállapodást kötött a szerdán figyelmeztető sztrájkot tartó pilótákkal és légiutas-kísérőkkel az új kollektív szerződésről.
A héten a kormánytól a megszokottnál kevesebb érdekes ötlet érkezett, ezek közül talán csak Varga Mihályé érdemel említést, aki a forintot is belefoglalná az alkotmányba, így az euró bevezetéséhez is alkotmánymódosítás lenne szükséges.
Hamarosan azonban komoly birkózás kezdődhet a pártban, ha a kormány úgy dönt - a kiszivárgott elképzeléseknek megfelelően - az önkormányzatok iparűzési adóbevételéből finanszírozza az alapoktatás államosítását. Az országban hetvenhét önkormányzat kasszájába folyik be egymilliárd forintnál több pénz az iparűzési adóból, ebből ötvenkilenc önkormányzatot kormánypárti politikus vezet, közülük harminchatan ott ülnek a parlamentben is.