A Széll Kálmán-tervben megismert kiigazításnál jóval nagyobb költségvetési szigor körvonalazódik a konvergenciaprogramban. Az egyik újdonság, hogy a kormány 2015-ig befagyasztja az állami alkalmazottak fizetését. A szigor a dologi kiadásokat is érinti: itt a 2013-ig tartó befagyasztást egy-egy százalékos lazítás követheti 2014-ben és 2015-ben. A tervek szerint a kabinet jövőre 180 milliárdot vesz vissza az alacsonyabb- illetve átlagos jövedelműekre szabott adójóváírásból, és a szociális- illetve családtámogatások szintje sem emelkedik. Ez már tényleg fájni fog, de ha a lépések megvalósulnak, a kitűzött makrogazdasági célokat tartani lehetne és az ország gazdasága a már egy évtizede is sürgetett pályára állhatna.
A Széll Kálmán-tervben lefektetett kiigazítás sem elég a kormány által kijelölt hiány- és adósságpálya tartásához – lényegében ez derül ki a pénteken aktualizált konvergenciaprogram hétfőn nyilvánosságra hozott magyar nyelvű változatából.
Mindez azt jelenti: a márciusban bejelentett, két évre 900 milliárdos egyensúlyjavulást ígérő Széll-tervet újabb fájó lépésekkel kell kiegészíteni, hogy lehessen tartani az eredeti terveket. Egy névtelenséget kérő makroelemző szerint „amivel a konvergenciaprogram számol, az nem a Széll Kálmán-terv, ez csak az elképzelések egy részét tartalmazta. Amit most látunk, az a vártnál jóval jelentősebb kiigazítás”.
A költségvetés fenntarthatósága szempontjából egyértelműen nagy és pozitív lépés a konvergenciaprogram: nem pusztán részletesebben derülnek ki belőle a Széll Kálmán-tervben foglaltak, de ahhoz képest is számos új, a befektetőknek tetsző lépés szerepel benne – értékelte a programot Samu János.
A Concorde makroelemzője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy több ponton továbbra is homályosak a szándékok, nem kellően megalapozottak a számok: az önkormányzati rendszer, az e-útdíj és az egészségkassza több eleme is arra példa, hogy nem lehet egyértelműen látni, hogyan is sikerül majd a tervezett megtakarításokat/bevételeket elérni.
A közszférában idén is volt „megszorítás”. A kormány korlátozta a közszférában foglalkoztatottak létszámát, az illetmények nem emelkedtek, jelentősen csökkentek a béren kívüli juttatások és megkezdődött a közmunka-rendszer átalakítása is.
A 2010-es év még szorosabban alakult. A kormány év közben döntött az azonnali bérbefagyasztásról, a kétmillió forintos bérplafonról, a jutalmak, bónuszok és végkielégítések felülvizsgálatáról. A szektorban a bruttó átlagkereset tavaly 2,7 százalékkal csökkent.
A közszféra megszorításának jelentős politikai kockázatai is vannak. Emlékezetes: a Gyurcsány-kormány első, 2006-os konvergenciaprogramja is bérbefagyasztást ígért, amiből semmi nem lett. Az ősszel benyújtott programot a kormány már novemberben felülírta, amikor az inflációval megegyező béremelésre tett ígéretet a közszféra szakszervezeteinek.
Az új intézkedések masszívan érinteni fogják a közszféra bő hétszázezer dolgozóját. A kormány ebben a körben nominális szinten befagyasztaná a bérköltségeket egészen 2015-ig, magyarul, a fizetések még az inflációval sem emelkednének a következő négy évben. Ez persze nem életszerű, sokkal valószínűbb, hogy a kabinet a létszámleépítésben gondolkodik.
A létszámcsökkentés a minisztériumi háttérintézményeket és az önkormányzatokat érintheti, banki forrásunk szerint „ezeken a területeken még vannak hatékonysági tartalékok”.
Úgy tudjuk, a Nemzetgazdasági Minisztériumban azzal számolnak: 15 ezer közszolga elbocsátásával durván 60 milliárd forint spórolható meg évente a béreken. Ez nem sok a közszféra háromezer milliárd forintot közelítő teljes bérköltséghez képest, különösen úgy, hogy az új közmunkaprogramok nagyjából ugyanezzel a 60 milliárddal növelnék az államháztartás bérkiadásait. Az elbocsátás ezért feltehetőleg több embert fenyeget, amit alátámaszt, hogy az idei költségvetés tervezésénél is 30 ezres létszámleépítéssel kalkuláltak a szaktárcánál, de végül csupán látszatmegoldások születtek.
A közszféra költségeinek befagyasztása 2012-re új információ. Samu szerint az évek óta alkalmazott, és évek óta egyre nehezebben alkalmazhatónak mondott fűnyíróelv önmagában valóban kevés lehet a dologi- és bérköltségek nominális szinten tartásához, így bár lehet más megoldás is, könnyen előfordulhat, hogy a közszférában létszámleépítést hajtanak végre.
A dologi kiadásokat is befagyasztják, ami önmagában fájdalmas kiigazítást jelent, a dokumentum szerint azonban a szigor az önkormányzatoknál csak korlátozottan jelenik meg: „a központi költségvetési fejezeteknél a dologi kiadások nem változnak, a helyi önkormányzatoknál a várható infláció mértékével növekedhetnek".
A kormány ennél is tovább megy: a szorítást az idei 250 milliárdos rendkívüli stabilizációs tartalék bebetonozásával fokozza, mint írják, "a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalék döntő részével csökkentett bázisra tervezhetik a kiadási előirányzataikat".
A konvergenciaprogram másik (fél)újdonsága az adójóváírás csökkentésének folytatása, illetve a jövő évre tervezett mértéke. Tavaly óta lehet tudni, hogy a kabinet három év alatt teljesen leépítené ezt az adókedvezményt, csak a pontos ütemezéssel nem voltunk tisztában.
Az első lépés idén történt: év elejétől az adójóváírás felső értéke 12 100 forintra, a teljes érvényesítéshez tartozó jövedelemhatár pedig évi 2 750 000 forintra csökkent. A konvergenciaprogram most úgy fogalmaz: 2012-től az adójóváírás átalakítása körülbelül 180 milliárd forintos, míg 2013-ban 230 milliárd forintos költségvetési megtakarítást (többletbevételt) jelent.
Az adójóváírás szűkítésére a szuperbruttósított adóalap-számítás kivezetésével párhuzamosan kerül sor, ami adócsökkentésként csapódik le a munkavállalóknál. A kormány most ezt a két tételt állítja szembe egymással, mondván: az egyik csökkenti, a másik pedig növeli az emberek jövedelmét.
A két lépés egyenlege azonban – jövedelemtől függően – nagyon eltérően érinti a munkavállalókat: az átlagos jövedelműek húzzák a rövidebbet (230 ezer forintos bruttó fizetéstől senki nem jogosult az adójóváírásra, az intézkedés tehát azokat érinti, akik ennél kevesebbet keresnek), a veszteséget pedig már a családi adókedvezményekkel sem lehet majd pótolni. A kompenzálás – béremeléssel, ha erre kaphatóak – egyértelműen a cégek feladata lesz.
A közszféra dolgozóit a bérbefagyasztás és az adójóváírás visszafogása duplán érintené, ezért a konvergenciaprogramban a kormány a szigor valamiféle ellensúlyozását is ígéri: "Nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés" - ennek részleteiről azonban semmi újdonság nem derül ki.
A spórolás hatására a kormány számításai szerint a GDP arányában már jövőre egy százalékponttal mérséklődnek a közszféra folyó működési kiadásai (munkavállalói jövedelem és a dologi kiadások együttesen).
Samu szerint a piac egyelőre azért nem reagált érdemben a konvergenciaprogramra, mert egyrészt még folyik az új információk értékelése, másfelől a nemzetközi fejlemények, így például tegnap az USA hiteleinek besorolására adott negatív kilátás az S&P részéről komolyabb piacmozgató hatással bírnak. Ugyanakkor a program egyértelműen hozzájárulhat már rövid távon is az állampapírhozamok kedvezőbb alakulásához.