Újraindulhat a hazai vasútijármű-összeszerelés és -gyártás, írja a Világgazdaság. A tevékenység az országban működő vasútijármű-ipari cégek által előállított alkatrész- és berendezésgyártáson, illetve szerelési kapacitáson alapulna.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a politikai támogatás mellett mennyi pénz jutna a hazai vonatgyártás támogatására. A konvergenciaprogram szerint a MÁV állami segítése az idei 173 milliárdról jövőre 45, a következő két évben pedig 60-60 milliárddal csökken, miközben a MÁV 300 milliárdos vállalati adóssága az államadósságba kerül.

A járműpark fejlesztése azonban elkerülhetetlen. A MÁV eszközeinek kétharmada 20 évnél idősebb – és nem ártana az egységesítés sem: a társaság 37-féle mozdonyt és 78-féle személykocsit használ. Ha a cserék egy része hazai gyártással valósul meg, az munkahelymegtartást vagy -teremtést, jövedelemképzést, állami adó- és járulékbevételt is jelent. Számítások szerint a hazai gyártás a világpiacinál kedvezőbb áron történne. Első lépésben egy intercity-forgalomban közlekedő vasúti kocsi prototípusának tervezését kezdik meg. A munka központja a MÁV-Gépészet két éve felújított, szolnoki bázisa lenne, amely ma a térség egyik legkorszerűbb járműjavítója.

A magyarországi együttműködés persze nem lenne képes minden típusú megrendelői igényt kielégíteni, itt jönnének a képbe a külföldi együttműködések. A néhány napja beharangozott kínai mozdonybeszerzést mindemelett érdemes óvatosan kezelni: a kínai járművek magyarországi normák szerinti áttervezése, ideszállításának megszervezése, itteni karbantartói bázisának létrehozása mind-mind olyan költségnövelő feladat, ami kérdésessé teszi a beszerzés gazdaságosságát.

Szini István, a két magyarországi vasútijármű-gyártóval jelen lévő Bombardier Transportation magyarországi elnöke szerint az önálló hazai vasútijármű-gyártás számára az itteni piac túl kicsi, hasonló kapacitások pedig már kiépültek a környező országokban. Egy ilyen hazai kezdeményezéshez ezért külföldi piacokat is kellene keresni, ott versenyképes termékekkel megjelenni. Korábban a vasúti gépészeti egységgel is rendelkező GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona úgy vélte, ha Magyarországon olyan gazdasági helyzet lesz, amikor az önálló vasútijármű-gyártásnak megfelelő piaca van, akkor cége szívesen csatlakozna egy ilyen kezdeményezéshez.

A FLIRT villamos motorvonatok gyártója, a svájci Stadler tízmillió frankos beruházással kibővítené és emeletes motorvonatok gyártására tenné alkalmassá szolnoki üzemét, amelyhez később egy kutató-fejlesztő egységet toldana, majd regionális központtá fejlesztené.

A döntés még nem született meg – közölte a cég tulajdonosa, Peter Spuhler a Magyar Nemzettel. A lépéssel a mostani 200 fős létszám megkétszereződne. A gyárban motorvonat-kocsiszekrények készülnek, 90 százalékban exportra.

A Bombardier MÁV Kft. Dunakeszin indítana villamosgyártást, mivel amúgy is a kft.-nél készül a Bombardier jármű legkomplikáltabb része, az alváz. Az előkészítő tárgyalások megkezdődtek Schwartzné Lovász Beáta ügyvezető igazgató korábbi tájékoztatása szerint.