Magyarország az álláskeresési járadék folyósításának 90 napra csökkentésével "egyfajta negatív rekordot állítana be" az Európai Unióban. A többi tagállamban ugyanis jellemzően fél-egy év között van a munkanélküli ellátás folyósítási ideje - mondta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos.
Minden szakértői vélemény egybevág abban a tekintetben, hogy fél évnél rövidebb időtartamot a folyósításra csak rendkívüli esetekben lehet elfogadni – mondta az uniós biztos. Ennél rövidebb idő alatt ugyanis szinte lehetetlen megfelelő munkát találni különösen akkor, amikor még nem lábalt ki a válságból a munkaerőpiac.
A munkanélküli ellátásból kikerülők jövedelmi helyzete bizonytalanná válik, az elszegényedést pedig más eszközökkel, pénzügyi forrásokkal kezelni kell - fejtette ki a biztos. Nem biztos, hogy amit az államkassza megtakarít a folyósítási idő csökkentésével, azt nem kell valamilyen más formában újra elkölteni a szociális problémák enyhítésére vagy az okozott gazdasági nehézségek enyhítésére.
Andor László szerint az Európai Bizottság (EB) munkavállalói rohamra nem, de fokozott érdeklődésre számít annak kapcsán, hogy Ausztria és Németország megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt.
Kifejtette: az előzetes számítások szerint Ausztriába 20-25 ezer, Németországba 100-130 ezer munkavállaló érkezhet ezekből a tagállamokból az első évben. Az, hogy honnan hány munkavállaló indul munkát vállalni, a mobilitástól és a nyelvtudástól függ, a lengyelek például hagyományosan mobilabbak, mint a magyarok - fűzte hozzá.
Andor László elmondta: elsősorban az egészségügyi dolgozók, mérnökök, technikusok, illetve az építőipari szolgáltatások és a vendéglátóipar területén dolgozók számára nyílnak új lehetőségek.
Az Európai Bizottság múlt héten indított, "Munkában az ifjúság" című kezdeményezéséről elmondta: az EB a toborzásban kívánja segíteni a kis- és közepes vállalkozásokat, mivel ezek versenyhátrányban vannak a nagyobb cégekkel szemben a munkaerő kiválasztása terén.
Az uniós biztos hangsúlyozta: jelenleg "égető" szükség van arra, hogy a fellendülőben lévő vállalkozói szektor nyisson a fiatalok felé, hiszen az ifjúsági munkanélküliség az átlagos uniós munkanélküliségi ráta kétszeresét teszi ki. Andor László szerint ezért célzott intézkedésekre van szükség a fiatalok elhelyezkedésének, vagy a képzésbe való visszakapcsolódásának segítésére.
Andor László beszélt arról is, hogy az EB foglalkoztatáspolitikai dokumentumaiban a rugalmasság és a biztonság összekapcsolása áll a középpontban, és tagállami szinten is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nemcsak a rugalmasságot, hanem a foglalkoztatás biztonságának növelését is előtérbe helyezik.