Magyarország nem volt pénzügyi válságban sem az elmúlt években, sem 1995-ben, mind két alkalommal sikerült az utolsó pillanatban elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet - mondta Kopits György a Költségvetési Tanács volt elnöke az Adósságcsapda kikerülése című konferencián, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok osztályának ülésén.

Összeegyeztethető a fiskális szuverenitás a fiskális figyelemmel? - tette fel a kérdést a költségvetési tanács volt elnöke előadásának alcímében. Véleménye szerint vannak még olyan országok, aki teljes függetlenségre törekednek a pénzpiacoktól és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől, mint az IMF - mint emlékezetes, hogy magyar kormány az elmúlt hetekben elkötelezte magát a teljes a pénzügyi függetlenség mellett - ezt az elköteleződést komolyan kell venni. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni, hogy az IMF nem egy mumus, önálló szervezet, hanem a nagyhatalmak végrehajtója. Amikor azt mondják, hogy az IMF nincs megelégedve Magyarországgal, akkor azt jelenti, hogy Angela Merkel és Nicholas Sarkozy elégedetlen a magyar gazdaságpolitikával, idézte a Napi Online Kopitsot.

A válság előtti időszakban az államok a likviditásbőség idején, hajlamosak voltak az adósságok felhalmozására - az állami kiadások növekedésére. A feltörekvő piacok tanultak a (90-es évek válságaiból (orosz válság, brazil válság) a dél-amerikai országok költségvetési szabályrendszert állítottak fel, az ázsiai országok devizatartalékokat halmoztak fel. Az euró övezeten kívüli országokban ilyen intézkedések nem történtek, s válság előtti években a növekedésük is megtorpant. A görög váláság - az államadósság valós mértékének eltitkolása - az unióval szembeni bizalomvesztéshez vezetett - ekkor szorult rá Magyarország az EU és az IMF csomagjára Izland után második országként.

Magyarország CDS felára tavaly májusban az új kormány megválasztásakor volt a legalacsonyabb - azóta azonban megugrott - ezen nem segített a Széll Kálmán terv sem. A legfrontosabb a piaci várakozások rögzítése lenne - a legfontosabb probléma a nemfizetési kockázat. A piacok lassan reagálnak, de drasztikusan, egy meglepő adat (pl. Lehman Brothers csőd) reagálnak. A megoldás a szabályalapú fiskális keretrendszer kialakítása, nem pedig egyedi döntések sorozata - hogy minden nap a kormány új ötlettel áll elő, miként élénkítse a gazdaságot. Általában jók a tapasztalok a fiskális keretrendszerrel működésével kapcsolatban - mondta a Költségvetési Tanács volt elnöke.

Legalább már tanulnak

Kopits összehasonlította brit és magyar gazdaság helyzetét: mindkét országban 2010-ben jobbközép pártok vették át a kormányzást, fiskális fenntarthatósági problémákkal és alacsony politikai hitelességgel. Az új brit kormány kitűzte a középtávú költségvetési céljait, orrnehéz kiigazítást hozott létre, illetve megalapította a Költségvetési Hivatalt. A magyar kormány vegyes ellentmondó jelzéseket küldött a piacnak, rögtönözte a gazdasági döntéseket és megszüntette de facto a Költségvetési Tanácsot. Az Orbán-kormánynak jó esélye lett volna, hogy a Bajnai kormány által kényszerből megkezdett konszolidációt folytassa, ám a rögtönzött gazdaságpolitika miatt a magyar kötvények hozama nemhogy csökkent, hanem nőtt.

Az elmúlt hónapokban tapasztalható egy tanulási folyamat, ugyanis március óta csökken a magyar kötvények hozamfelára - ami a konvergencia programnak és a Széll Kálmán terv bemutatásának köszönhető. Kopits szerint az Orbán-kormány elvesztegetett egy évet - ez világosabb kimutatható a kockázati felárak alakulásból. Ugyanakkor nem szabad hátradőlni - a piaci hangulat újra megfordulhat újabb impulzusok hiányában - figyelmeztet Kopits. A Széll Kálmán terv végrehajtásának megkezdéséig várni kell a költségvetési kiigazításokra, hisz eddig nem történt ennek érdekében semmi, hisz a nyugdíjpénztárak államosítása hosszú távon inkább rontja a fiskális fenntarthatóságot.

Kopits újfent kiállt a költségvetési folyamatokat felügyelő önálló intézmény függetlensége mellett. Az uniós felügyelet nem helyettesítheti a független Költségvetési Tanácsot - de az IMF sem. A tanácsot a pártoktól független elszámoltatható személyekkel kell feltölteni, a munkájukhoz pedig elemzői stábot kell biztosítani, akik hozzáférhetnek a kormányzati költségvetési adatokhoz - vagyis a Költségvetési Tanács korábbi jogainak rehabilitását javasolta Kopits. A fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól - rajtuk csak az önkorlátozás segít - így lehet megteremteni a fiskális függetlenséget.