Hiába növelné a kormány 2020-ra 14,6 százalékra a megújuló energia részarányát a teljes hazai energiatermelésben, a kulcsszerepet játszó biomassza és geotermikus energia is elsősorban a hőtermelést teszi majd zöldebbé, a villamos-energiatermelésnek a legmerészebb álmok szerint is csak 11 százalékát adják a megújulók.
Zöldáram jelenleg gazdaságosan főként szélből és korlátozottan - a technológia magas ára miatt napenergiából nyerhető, a szélerőművek azonban a jelenlegi elképzelések szerint tíz év múlva is csak 4 százalékát adhatják majd a hazai villamos-energiatermelésnek.
A megtérült szélerőművek által megtermelt áram ára 8-12 forint körül van kilowattóránként, ez nagyjából az olcsó paksi árak szintjén van, mondta Hoffmann László, az Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke az Indexnek. A szélenergiával kapcsolatban a legfőbb kifogás, hogy ingadozik a teljesítménye, korlátozottan szabályozható, nagyon időjárásfüggő technológia.
A minisztérium álláspontja szerint a szélenergia terjedésének az energiatárolás gazdaságos biztosításáig, a villamos energia rendszer szabályozhatósága szab korlátot.
Szabályozási terhet azonban a Paksi Atomerőmű is okoz. Igaz, a blokkok éjjel-nappal termelnek, az áramfogyasztásra nem tudnak elég rugalmasan reagálni. Egyes szakértők szerint minden problémára megoldást jelenthetne egy szivattyús-tározós erőmű, amely az éjszaka megtermelt fölösleges áramot nappalig tárolja, erre a paksi bővítés miatt mindenképpen szükség lesz, illetve ezzel nagymértékben növelhető lenne a villamos energia hálózathoz kapcsolódó szélerőművek száma is. Már a 2009-es állapot szerint is tározós erőmű nélkül - mintegy 750 MW összteljesítményre növelhető a jelenlegi 329 MW-os szélerőmű kapacitás, azonban az előzetes kalkulációk 2020-ra is ezzel számolnak.
A nagyobb szélerőmű parkok mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kisebb szélkerekek, törpe turbinák terjedésével is számol, amelyek időszakosan termelnek hálózatra, és elsősorban a helyi autonóm energiaellátásban töltenek be fontos szerepet. A szakértői becslések szerint 2020-ig ezek megjelenése kb. 10 MW villamos energia összteljesítménnyel várható.
Hoffman László szerint ennél jóval nagyobb lehetőségek vannak a rendszerben, tározós erőmű nélkül is kiegyensúlyozható a szélerőművek termelése. Minél nagyobb egy szélerőmű park, annál kisebb a rendszer számára okozott sokk, a lökésszerű terhelések jelentkezése. Minél nagyobb a szélenergia termelés, annál nagyobb az előrejelzés pontossága, annál kisebbek a kiegyenlítés költségei>és annál magasabb a várható árcsökkentő hatás.
Amikor az egyik térségben jellemzően fúj a szél, olyankor egy másikban nem, magyarázta az MSZIT elnöke. Szerinte a szélerőművek hazai terjedésének legfőbb gátja a bonyolult szabályozás, a szélenergia terjedéséhez már annyi elég lenne, ha a szabályozás nem gátolná a szélerőművek építését.
A Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának tavalyi felmérésből kiderül: a vállalkozók számára több ponton is áttekinthetetlen a hazai szélerőművek telepítésének szabályozása – valóságos labirintust kell a befektetni szándékozóknak végigjárni, ha erre a piac lépnek. „E labirintusban nem az előre kialakított, átlátható előírások és ügymenet, hanem a személyes kapcsolatok, a belső információk, a korrumpálásra való hajlandóság, az áttekinthetetlen szabályokkal való megbékélés szükséges” – állapítja meg a tanulmány.