A Fidesz ellenzékben követelt már benzinár-befagyasztást, kormányzati intézkedést, sok évvel ezelőtt kormányon pedig igyekezett rábírni az akkor is részben állami tulajdonú Molt, hogy ugyan gyakoroljon már önkorlátozást a benzinárak alakításánál. A Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása után Fellegi Tamás fejlesztési miniszter azonban sietett leszögezni: a Molban szerzett állami tulajdon nem lesz hatással a benzinárra. Szerinte a gáz, az áram és távhő árára van hatása a kormánynak, a benzin árát azonban nem is tudják csökkenteni, azt ugyanis a világpiaci árak befolyásolják. A piac nem véletlen aggódik, az biztos, hogy ha a kormány megpróbálna politikai szempontokat érvényesíteni az árazásban, a részvények zuhanni kezdenének.
A Mol "ne változtassa túl gyakran a benzinárat, keressen megoldást az árfolyamkockázatok enyhítésére, csökkentse az üzemanyag árát, vizsgálja meg a hazai olajkitermelés lehetőségeit, és a társaság igazgatóságának hatáskörébe tegye át a benzinár meghatározását, hiszen ebben a testületben a kormány képviselői is jelen vannak" – mondta a pénzügyminiszter.
Bár az idézet most, az állam Mol-tulajdonossá válása után után sem lenne meglepő, valójában 2000-ből származik, amikor az első Fidesz-kormány idején még Járai Zsigmond igyekezett a lakosságbarát üzemanyagárak érdekében saját megfogalmazása szerint is politikai nyomást gyakorolni az olajtársaságra.
2006-ban, amikor 300 forint lett a benzin, Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő Gyurcsány Ferencet és a kormányt okolta az emelkedésért, szerinte a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája éppúgy közrejátszott az emelkedésben, mint az olajár változása.
2008-ban Varga Mihály hibáztatta a kormányt a benzinár emelkedéséért, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője úgy vélte: számos recept van, a kormány mégsem tett semmit annak érdekében, hogy az üzemanyagár-növekedés hatását kivédje.
2010-ben a szocialisták vélték úgy, hogy a kormány gazdaságpolitikája okozta az üzemanyagárak emelkedését. Szerintük az egekbe szökő benzinár az Audival közlekedő állami vezetőknek meg sem kottyan, de emberek milliói kerülhetnek anyagi csődbe miatta
Az utóbbi évek politikai üzeneteit hallgató magyar autósban joggal merülhet fel a gondolat, hogy a Molban visszaszerzett állami tulajdon a benzin árának csökkentését hozza majd. Megtanultuk, hogy a drágulás általában a külföldiek extraprofitjának, vagy az aktuális kormány tehetetlenségének köszönhető, így mi sem természetesebb, minthogy egy tetterős kormány és egy magyarabbá lett olajcég a benzinárak csökkenését hozza majd.
Azt a képzetet, hogy az energia ára valóban a kormány döntésén múlik, tovább erősítették a Fidesz tavalyi intézkedései. Először a lakossági gáz árára hirdettek moratóriumot, majd a teljes rezsiköltség befagyasztására tettek ígéretet, miniszteri hatáskörbe sorolták az árak meghatározásának jogát.
A benzinár növekedésér mégsem próbálták megállítani, és – a bejelentések szerint – nem is próbálják a Mol-részvények megvásárlása után sem, holott az üzemanyagok ára egy év alatt minden korábbinál nagyobb mértékben emelkedett: jelenleg átlagosan 377 forintba kerül egy liter benzin, gázolajat 360 forintért tankolhatunk.
"A gáz, áram és távhő árára van hatása a kormánynak, a benzin árát azonban nem tudjuk csökkenteni, mert azok teljesen a világpiaci áraktól függenek" - mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Mol-pakett visszaszerzését bejelentő sajtótájékoztatón.
A fiskális fegyelemmel és jó gazdaságpolitkával nehezen vádolható Medgyessy-kormány idején a parlament döntött az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentéséről: 2004 tavaszán még a 225 forintos dízelár és a 250 forintos benzinár jelentett rémisztő szintet. A döntés értelmében amennyiben két egymást követő héten az üzemanyagok ára meghaladta a fenti szinteket, 1,60 forinttal csökkentették a jövedéki adót, ami az áfával együtt két forinttal mérsékelte a fogyasztói árat. A Fidesz akkor a benzinár 250 forintos szinten való befagyasztását követelte.
Bár ahogy a költségvetési helyzet valójában sem akkor, sem most nem teszi lehetővé, hogy a kormány csökkentse az adóterheket, az is tény: a vártnál – akár az olaj drágulása, akár a forint gyengülése miatt – magasabb üzemanyagár az áfán keresztül többletbevételhez juttatja a költségvetést. Már amíg nem csökken a fogyasztás – az utóbbi egy évben azonban éppen ez volt jellemző.
A helyzet pedig valójában az, hogy miközben az áramnak és a gáznak éppenúgy van piaci, világpiaci ára, mint az üzemanyagoknak, a legkönnyebben éppen a benzin és a gázolaj fogyasztói árát tudja alakítani a kormány. Ha lemondana az üzemanyagot terhelő adók egy részéről, jóval kevesebbet kellene fizetnünk a kutaknál. A jövedéki adó hazai mértéke a gázolaj árában 97, a benzinében pedig 120 forintot jelent literenként. Az adó csökkentési lehetőségeinek a minimumot meghatározó uniós előírások szabnak határt: a gázolajnál ezer literenként 330, az ólmozatlan benzinnél pedig 359 eurós értéket jelent, ami literenként 91, illetve 99 forintos összegnek felel meg.
Ezeken belül a kormánynak gyakorlatilag korlátlan mozgástere, vagyis ha akarná, a benzint terhelő jövedéki adót - a költségvetés rovására - akár 20 forinttal is mérsékelhetné. Ehhez ráadásul hozzájönne még az ebből adódó áfa-csökkenés, hiszen a forgalmi adó már a jövedéki adóval terhelt árra rakódik rá, további néhány forint leesne tehát a fogyasztói árból. Lehet persze akár magával az áfával játszani, a 25 százalékos áfatartalom öt százalékpontos mérséklés 15 forinttal olcsóbb benzint eredményezne.
Ilyen előzmények után nem csoda, ha a piac aggódva figyeli a Molban szerzett 25 százalékos állami tulajdont. Bármilyen jó hír is, hogy sikerült rendezni a Szurgut-pakett régóta húzódó ügyét, a Mol részvényesei arról találgatnak, milyen szerepet tölt majd be az állam a későbbiekben. Egy biztos: ha a legkisebb jele is látszik annak, hogy a kormány szociális, politikai szempontokat szeretne érvényesíteni a - mára tisztán piaci alapon működő - cégben, az a mélybe ránthatja az olajipari vállalat papírjait.
A rezsiköltséghez közvetlenül kapcsolódó gáz árával kapcsolatban az első Orbán-kormány már akkor is keményebb volt, - az akkor még a Molhoz tartozó gázüzletágban - a hatósági árat úgy állapították meg a beszerzési költségektől függetlenül, hogy a cég komoly veszteséget szenvedett.
Fellegi egyelőre minden igyekezetével azon van, hogy meggyőzze a piacot, ilyen szándékról szó sincs. Mint mondta, az állam a hatályos jogszabályoknak és a Mol alapszabályának megfelelve, a cég stratégiai törekvéseit tiszteletben tartva, a jelenlegi menedzsmentet támogatva vesz majd részt tulajdonosként a cég életében.
Az állam egyébként saját tulajdonú cégei szempontjait az energetikában láthatóan jobban érvényesíti az utóbbi években. Az áram árának februári hétszázalékos emelése - a moratóriumoktól és hatósági áraktól terhelt időszak kellős közepén - a nagykereskedelmet végző állami Magyar Villamos Művek bevételét növelte.