Brüsszel kiadta kedden az egyes országokra vonatkozó ajánlásait az európai szemeszter keretein belül - így értékelte a magyar konvergenciaprogramot is. Az Európai Bizottság több ponton úgy látja, hogy bukhatjuk a felvázolt hiánycélokat, ezért további, a Széll Kálmán-tervben felvázoltakon túli lépéseket sürget.
A konvergenciaprogramban a költségvetési pályához tartozó makropálya túl optimista, főként a belső fogyasztást illetően - véli az Európai Bizottság (EB) kedden kiadott országértékelő elemzésében Magyarországról.
Az EB 27 a nemzeti stabilitási, konvergencia- és reformprogramok alapján országspecifikus és egy további, az euróövezet egészére vonatkozó ajánláscsomagot fogadott el kedden annak elősegítésére, hogy a tagállamok a növekedés, a foglalkoztatás és az államháztartás területén kívánatos eredmények érdekében felgyorsítsák gazdaság- és szociálpolitikai intézkedéseiket - idézi a Napi az EB közleményét.
Brüsszel 10 fő prioritást szabott meg, de mivel a körülmények az egyes országokban eltérőek, a Bizottság kedden minden tagállamnak személyre szabott intézkedéseket ajánlott. Ez segítséget jelent majd az egyes országoknak, hogy az elkövetkező 12-18 hónap során a stratégiai lépésekre koncentráljanak, és ezáltal az egész uniós gazdaság lendületet kapjon.
A konvergenciaprogramban felvázolt strukturális intézkedések csak 2012-től kezdődnek el, miközben a strukturális pozíció romlása 2010-ben és 2011-ben meghaladja GDP arányosan a 3 százalékot - írja Brüsszel. Ezek pedig nincsenek összhangban az Európai Tanács 2009 júliusi ajánlásaival - miszerint Magyarország hajtson végre évi, a GDP 0,5 százalékára rúgó strukturális kiigazítást.
Brüsszel májusban kiadott előrejelzése 2012-re 3,3 százalékos hiánnyal számol - a konvergenciaprogram 2,5 százalékkal. Ez alapján nem lehet kizárni, hogy a 3 százalékos célszintet újra nem fogja tudni tartani Magyarország, hacsak nem fogad el további intézkedéseket. Továbbá, nem látszanak azok a további intézkedések amik elérhetővé tennék a 2015-re megvalósuló 1,5 százalékos hiánycélt - főleg, úgy hogy a program nem tartalmaz strukturális lépéseket 2013 után.
A magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása pedig hosszú távon tovább rontja a fenntarthatóságot - véli Brüsszel. Összességében, a már felvázolt intézkedések szigorú végrehajtása és további, strukturális természetű lépések meghozatala nélkül nem biztosítható, hogy Magyarország a 3 százalékos deficitcél alá kerüljön.
Ezért a fiskális fegyelem további erősítését ajánlja Magyarország számára Brüsszel már 2011-ben, és óv attól, hogy 2012-ben a 3 százalék fölé kerüljön a deficit. Ezért a korábban megismertekhez képest fogadjon el további intézkedéseket a kormány, legkésőbb a 2012-es költségvetés keretein belül, hogy biztosíthatók legyenek a konvergenciaprogramban vázolt hiánycélok 2012-13-ra vonatkozóan. A kabinet évente fél százalékkal javítsa a költségvetés helyzetét a tervezési időszak - azaz 2015 - végéig - ajánlja a Bizottság.
Az alkotmányban rögzített államadósság-limit és az új, vétóval rendelkező Költségvetési Tanács kapcsán Brüsszel úgy látja, hogy ezek segíthetik a költségvetési tervezést, azonban megemlítik, hogy további lényeges törvények kidolgozására van még szükség. A KT kapcsán azt javasolják, hogy bővítsék ki a jogköreit, azaz a teljes költségvetési időszak során értékelhesse a kormányjavaslatokat, ezzel javítva a fiskális transzparenciát.
A foglalkoztatottság kapcsán azt emelte ki Brüsszel, hogy a teljes ráta és főleg a nők rátája kifejezetten alacsony - utóbbinál probléma a bölcsődék alacsony kapacitása, főként a nagyobb városokon kívül és a nagy munkanélküliség által sújtott területeken. Az élőmunkát terhelő adók magasak Magyarországon, az idei adóváltoztatások ezt csökkentik, ez pedig elősegíti a foglalkoztatottság javítását.
A gyermek nélküli, alacsony keresetűek terhelése azonban tovább nőtt az adójóváírás kivezetése miatt. Ezért itt enyhíteni kell az adózókra nehezedő nyomást úgy, hogy közben ez ne terhelje a költségvetést. Az óvodai és bölcsődei szolgáltatások szélesítésével pedig a nők foglalkoztatottsági mutatójának javítását javasolja Brüsszel.
A foglalkoztatás kapcsán Brüsszel úgy látja: nem elegendő az adminisztrációs kapacitás, a korábbi programokba ölt források nem javították lényegesen a munkanélküliek esélyét arra, hogy visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A munkanélküliségi segély 3 hónapra történő levágása a legalacsonyabb az unión belül - emeli ki a Bizottság.
Brüsszel azt javasolta, a kormány "tegyen lépéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és más szolgáltatók kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében. Kösse eredményekhez a programok finanszírozását. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján vezessen be testre szabott programokat az alacsony képzettségűek és más, különösen hátrányos helyzetben lévő csoportok számára" – olvasható a dokumentumban (pdf).
A vállalkozások - különösen a kkv-k esetében - magas az adminisztrációs terhelés, a Nemzeti Reformprogramban felvázolt lépések ezen azonban segíthetnek. Ezért az üzleti környezet javítása érdekében a kormány vigye véghez az összes leírt lépést, értékelje a kkv-kat támogató programok hatékonyságát és javítsa a nem banki finanszírozást.
A keddi bejelentés az európai szemeszter soron következő része, melyet első ízben idén tartottak meg. A féléves egyeztetési mechanizmus az éves növekedési felmérés kiadásával kezdődött. Ezt az Európai Bizottság készítette el januárban, és benne a szigorú államháztartási konszolidációt, a strukturális reformok folytatását és a növekedést ösztönző intézkedéseket jelölte meg a következő időszak legfontosabb feladataként. Márciusban az uniós tagországok vezetői általános, azaz valamennyi tagállam számára követendő iránymutatásként hagytak jóvá a felmérésben foglaltakat.
Az általános ajánlásokat a tagországoknak nemzeti reformprogramokba kellett építeniük, amelyeket áprilisban eljuttattak Brüsszelbe. Figyelembe kellett venniük az éves növekedési felmérésben javasoltakat idei pénzügyi stabilitási vagy konvergenciaprogramjuk elkészítésében is - ezt Magyarország is elkészítette időre, a részleteket itt olvashatja. A konvergenciaprogram nagyrészt a Széll Kálmán Tervre épül, azonban annál részletesebben kifejti a felvázolt intézkedéseket, és tartalmazza a kormány makropálya előrejelzését.
A konvergenciaprogram GDP-pályái
| Százalékos növekedés, előző évhez képest | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
| Konzervatív pálya | 3,1 | 3 | 3,2 | 3,3 | 3,5 |
| Dinamikus pálya | 3,2 | 3,6 | 4,8 | 5,2 | 5,5 |
Egy hónapja már jelezte az EB a kétségeit
Május közepén a Bizottság nyilvánosságra hozta aktuális makrogazdasági előrejelzését. Ebben 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósolt Magyarországnak a következő évre, szemben a magyar konvergenciaprogramban szereplő 2,5 százalékos deficittel. Ha viszont a Széll Kálmán Tervben rejlő kockázatokat figyelmen kívül hagynák, akkor valamivel 3 százalék alatti deficitet lehetne valószínűsíteni a következő évre - véli Brüsszel.
A bizottság becslése szerint, a magyar kormány által prognosztizált 3,1 százaléknál lassabb, 2,7 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése idén, 2012-ben 2,6 százalékos GDP növekedést várnak, és azt, hogy a munkanélküliség az idei 11-ről 9,3 százalékra csökken. Az inflációs ráta 2011-ben 4, 2012-ben pedig 3,5 százalék lesz az uniós végrehajtó testület előrejelzése szerint. A kormány idei inflációs előrejelzése megegyezik a brüsszelivel, jövőre azonban kicsit alacsonyabb, 3,4 százalékra számít a kabinet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében egyetértett a brüsszeli prognózissal, és azáltal, hogy alapul vették a konvergenciaprogramot előrejelzésük a 2010. őszi prognózishoz képest jelentősen javult. Szöveges értékelésükben arra is kitérnek, hogy amennyiben minden intézkedés hatása a tervezett mértékben érvényesül, akkor a hiány 2012-ben a GDP 3 százaléka alatt marad - áll a minisztérium közleményében. A konszolidációs intézkedésekhez kapcsolódó kockázatokat jelentősen csökkenti, hogy a Széll Kálmán Terv az egyes intézkedésekhez világos jogalkotási menetrendet társított, aminek végrehajtása folyamatban van - írja a közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az ajánlásokhoz várhatóan politikai támogatást adnak a tagországok állam- és kormányfői, majd júliusban hivatalosan a pénzügyminiszterek is jóváhagyják. Ezt követően az azokban foglaltakat az új gazdaságpolitikai egyeztetési eljárás szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba, egyebek között azzal, hogy jövő évi költségvetési tervezetükben megjelenítik a szükséges intézkedéseket. Jövőre a nemzeti programok értékelésekor a bizottság már azt is értékeli majd, hogyan sikerült megvalósítani az idei javaslatokat.