Az energiaitalok, levesporok, chipsek árát jócskán megdobja majd az egészségkárosító élelmiszerekre kivetni tervezett népegészségügyi termékadó. Az adót a nyilvánosságra került törvénytervezet szerint szeptember elsejétől kell majd fizetni, és januártól egyes tételei már emelkedni fognak. A kávé nem egészségkárosító a törvény szerint, amely alapján jövőre 15 milliárdos bevétele lehet a költségvetésnek.
Az üdítőitalok literenkénti árát szeptembertől 10 forinttal, jövő januártól 15 forinttal, az energiaitalokét 300 forinttal emeli a korábban hamburgeradónak, most chipsadónak nevezett termékadó. A nyilvánosságra került törvénytervezet szerint a csomagolt édességek kilójának szeptembertől 200 forint, januártól 250 forint lesz az adója, a jégkrémek kilónkénti árát 100 forinttal drágítja az új adó. Legnagyobb mértékben a sós snackek és az étkezési porok árát emeli a sarc, előbbiek adótartama kilónként 400 forint, utóbbiaké kilónként 500 forint lesz.
Döntött a kormány a termékadóról, jelentette be Nagy Anna a kabinet ülése után. Megerősítette, hogy az új adót szeptember 1-jétől adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Példaként az energiaitalokat, a chipseket, az előregyártott és -csomagolt süteményeket, a sós snackeket, valamint a leves- és mártásporokat említette, ám azt mondta: a lista még nem végleges. (MTI)
A törvénytervezet általános indokolása szerint "célszerű, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz". Ennek ellenére a törvény tervezett szövegének van néhány különleges eleme. Így, miközben a 100 milliliterenként legalább 20 milligramm koffeint tartalmazó energiaitalok adókötelesek lesznek, a szintén koffeintartalmú kávék nem. Nem rendelkezik a a koffeintablettákról sem.
Különösnek tűnik, hogy csak a csomagolt élelmiszereket adóztatná a jogalkotó, ahogyan az is, hogy miközben a törvény előkészítője szerint "egészség-kockázati tényezőt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma", magát a cukrot és sót nem sújtaná a termékadó. A törvény szerint drágulni fog a lekvár, számos cukrászati termék alapanyaga, a must, az ízesített ásványvíz, valamint a valamennyi olyan előrecsomagolt élelmiszer, ami levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál.
A törvény az előkészítők tervei szerint idén szeptemberben lépne hatályba, ám egyes adótételek, mint írtuk, már jövő januártól változnának. A hazai termékek adóját a gyártónak, a külföldi termékekét az importőrnek kellene megfizetnie, az itthon külföldi piacra gyártott termékek adómentesek lennének.
Az új adó egyes termékek árait eltérően befolyásolja. A Nielsen tavalyi felmérése szerint az energiaitalok átlagos literenkénti ára 500 forint, így ott egy 300 forintos adó 60 százalékos áremelkedéssel jár. Az üdítőknél jóval kisebb drágulást jelenthet: a literenkénti 10-15 forint az átlagárnak 6-9 százaléka, de a kisebb kiszerelésű, így fajlagosan drágább üdítők árában ennél is kevésbé jelenik meg. A chipsek árát, bár itt jelentős szórások vannak, 8-15 százalékkal növelheti az új adó.
A becslések szerint az államnak idén 5 milliárd forintnyi bevétele lehet az új adóból, míg jövőre, amikor már egész évben fizetni kell azt, 14-15 milliárdos bevétellel lehet számolni. Ez nem tűnik soknak annak fényében, hogy felmérések szerint ennek az összegnek legalább kétszeresét költjük el hálapénzre, és csak a gyógyszerkassza költségvetése meghaladja a 300 milliárd forintot.
A bevétel ráadásul ennél is kisebb lehet, ha az adónem a fogyasztás visszaesését hozza, márpedig az ügyben érintett szervezetek – érthető módon – szinte egyöntetűen ezt, valamint a feketegazdaság terjedését és a határmenti településeken a magánimport bővülését valószínűsítik. A szakmai szervezetek figyelmeztetnek arra, hogy a magyar élelmiszerek régiós összehasonlításban már így is a legdrágábbak közé tartoznak. A piaci szereplők szerint az adó bevezetése nyomán a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban akár munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-fogyasztás az elmúlt években egyébként is folyamatosan csökkent, míg az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének közleménye azt hangsúlyozta, hogy az új adó inflációs nyomást gerjesztene.