A hamburgeradó összességében negatív hatást is gyakorolhat a költségvetés adóegyenlegére, hiszen amennyiben az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet az adott termékcsoportokon belül, az a kapcsolódó korábbi ÁFA-bevételek mértékével rontja az egyenleget - írja a BDO pénzügyi tanácsadó cég közleményében.

Emellett más ellentmondások is felmerülnek a tervezett adóval kapcsolatban: mivel az kizárólag az előre csomagolt termékek gyártóit (első belföldi értékesítőit) terhelné, első látásra a klasszikus cukrászdák   továbbra is adómentesen működhetnének, ami erősen ellentmond az egészséges életmód szemléletét előtérbe helyező célkitűzésnek.

Jóllehet az adó koncepciója eredetileg hamburgeradó néven szerepelt, a javaslatban a gyorséttermek termékei csak részben szerepelnek (ilyenek az üdítők vagy a sós krumpli).

További ellentmondás, hogy az adó mértéke olyan kialakítású, hogy az olcsóbb termékek ára (amelyeket 100 forint alatti áron forgalmaznak) akár 10 százalék feletti mértékben is drágulhat, míg a drágább termékeknél az 5-10 forintos adómérték miatti áremelkedés nem is érzékelhető. A jelen javaslat emiatt elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket terheli majd átlag feletti mértékben - áll a BDO közleményében.

A tervek szerint a hamburgeradónak és chipsadónak is hívott népegészségügyi termékadót az a vállalkozás fizeti majd, amelyik a meghatározott termék esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon, illetve az üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál.

Az üdítők chipsadója – bizonyos értékhatár fölött – literenként 10, jövő januártól 15 forint lehet, az energiaitaloké literenként 300 forint, a csomagolt édességeké kilónként 200, januártól 250 forint, a jégkrémeké kilónként 100 forint. A sós snackek új adója kilónként 400 forint lehet, míg az étkezési poroké kilónként 500 forint.