Szakmai szervezetek és egy pénzügyi tanácsadó szerint is nagyobb nemzetgazdasági károkat okozhat az egyes egészségkárosító termékekre szeptembertől kivetni tervezett adó, mint amennyi a egészségpolitikai vagy költségvetési haszna lenne. A piaci szereplők szerint gyárbezárásokat és elbocsátásokat hozhat a szerintük főleg a magyarországi gyártókat sújtó, éves szinten akár 30 milliárdot elérő adó.
Év végéig minimum négy magyarországi gyártóhely zárhat be, emiatt akár 2000-2200 ember veszítheti el az állását a népegészségügyi termékadó (chipsadó) hatására (a törvényt pénteken nyújtották be a parlamentnek). Legalábbis ezt az eredményt hozta a Magyar Márkaszövetség évi 1300 milliárd forintnyi forgalmat produkáló, jelenleg 13 000 munkahelyet fenntartó hatvan tagvállalata körében a szerdai közgyűlésükön készült gyorselemzés.
Gyárbezárásra a főleg hazai piacra termelő kis és közepes cégek kényszerülhetnek, de várhatóan a részben exportra dolgozó nagyobb vállalkozások is folyamatos, elhúzódó elbocsátásokra kényszerülnek majd a többletterhek miatt, így számításaik szerint 4500-5000 ember állása forog kockán.
A szakmai szereplők úgy számolnak, hogy a chipsadó átlagosan 25 százalékkal növeli majd a termékeik nettó árát (az adó az áfába is beépül majd), de a skála igen széles. Vannak termékek, amiket csak 10-15 százalékkal, mások árát viszont akár hatvan százalékkal is növelheti az új adó.
A termékadóról a héten döntött a kormány, a jogszabály tervezete már a hét elején nyilvánosságra került. A pénteken beterjesztett törvényjavaslat ehhez képest enyhült, az üdítőitalok literenkénti árát a korábban tervezett 10-15 helyett 5 forinttal, az energiaitalokét 300 helyett 250 forinttal emeli a termékadó. A csomagolt édességek és a jégkrémek kilójának 100 forint lesz az adója, a sós snackek 200, az étkezési porok kilónként 500 forinttal adóznak majd (a snackek adója 400 forint lett volna eredetileg).
A piaci szereplők szerint különösen ártalmas, hogy a chipsadót év közben, már idén szeptembertől bevezetnék. „Aki ezt a törvénytervezetet kitalálta, nem ismeri a modern kereskedelmi láncok logikáját, beszerzési politikáját. A gyártók és a kiskereskedelmi láncok akár hónapokig is elhúzódó tárgyalások során, nagy nehezen kötik meg éves megállapodásaikat. Kizárt, hogy a kereskedelem év közben, automatikusan elfogadná a gyártók magasabb átadási árait, főleg a karácsonyi szezonra készülve” – mondta Fekete Zoltán, a szövetség főtitkára. Vagyis a beszállítói félelmek szerint úgy terhelték rájuk az új adót, hogy azt ők az idei utolsó négy hónapban nem tudják beépíteni áraikba, viszont eredménytartaléka az élelmiszeriparnak jószerivel már nincs is, ez okozhatja a létszámcsökkentési kényszert.
A szervezet a héten nyílt levélben is tiltakozott az új adó ellen. Ebben azt írják: "szakmailag megkérdőjelezhető, átgondolatlan és elkapkodott" a tervezett szabályozás, amely ráadásul "paradox módon éppen az egészséget potenciálisan inkább veszélyeztető, bizonytalan minőségű, olcsóbb kategóriák vagy helyettesítő termékek felé terelné a fogyasztókat". A szervezet szerint az adó bevezetéséből származó egészségpolitikai vagy költségvetési hasznok "nem állnak arányban a hazai fogyasztókat és vállalkozásokat sújtó újabb terhek negatív nemzetgazdasági hatásaival".
Alapvetően jó célról van szó, de ez az eszköz nem jó, a magyar ipar ellen hat – mondta a népegészségügyi termékadóról a Bonbonetti gazdasági igazgatója. Lakos István szerint ha a törvényt a mostani változatban elfogadják, akkor hatszáz-hétszáz embert foglalkoztató cégüknél – az egykori nagy magyar édesiparból Magyarországon megmaradt legnagyobb gyárban – „nagyon komolyan le kell ülni, és át kell gondolni a stratégiát”. Holott a Bonbonetti egyébként viszonylag jó helyzetben van, „bármilyen döntést hoz a politika, és bármilyen hatása lesz annak a piacra, a Bonbonetti minden kötelezettségének meg tud majd felelni, erre garancia a négymilliárdos saját tőkénk”.
Az üzletember szerint az adó nagyon súlyosan visszaveti az egész magyar édesipari ágazatot – már az adó hírére visszamondtak a cégnél száz tonna fölötti megrendeléseket a kereskedelmi partnerek –, a hazai cégeket versenyhátrányba hozza a külföldiekkel szemben. „Egy multinacionális, külföldön termelő vállalat gyártásának marginális része, ami Magyarországra jön, és amit most pluszadó sújt. A mi tevékenységünk döntő része viszont – akárcsak a többi magyar cégé – a hazai piacra irányul, így termelésünk sokkal nagyobb hányadát sújtja a tervezett adó” – mondta Lakos István.
A gazdasági igazgató az adó bevezetése nyomán várhatóan kialakuló helyzetről azt mondta: miközben az édesipari cégek egy jelentős része külföldre vitte a gyártást, „mi jelentős erőforrásokat fektettünk az itteni működésbe, de ha ez így marad, lehet, azzal szembesülünk, jobb lett volna vagy jobb lesz mások példáját követni”. Mint mondta, „a törvénytervezet megrengeti a magyarországi termelésbe vetett hitünket, a magyar munkahelyek megtartásába fektetett eddigi erőfeszítésünket és önkéntes elkötelezettségünket”.
A szakmai szervezetek szerint a törvénytervezet azért is kifogásolható, mert aránytalanul nagy adóteherrel sújtaná a szektort. "A rendelkezésünkre álló hivatalos felmérések szerint nagyjából 150 milliárd forint az adóval sújtani tervezett szektorok éve forgalma. A nyilvánosságra került adómértékekből úgy számolunk, ezt 30 milliárdos termékadó sújtaná. Az összeg súlyát mutatja, hogy a kereskedelmi szektor 7000 milliárdos éves forgalom után fizet ugyanilyen összegű különadót" – mondta Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára.
A szervezet ugyancsak átgondolatlannak és diszkriminatívnak érzi a szabályozást, főként azt a részét, hogy a törvény csak a csomagolt termékekre vonatkozna. "Ha van egy dobostortám, az nem egészségkárosító, de ha becsomagolom, azzá válik"? – fogalmazott. A szervezet szerint az is érthetetlen, hogy a törvény előkészítője önkényesen miért csak cukros és bizonyos sós termékeket minősített egészségre ártalmasnak, miközben "a szív- és érrendszeri betegségek többségét kiváltó elhízásnak a zsír az oka". A szervezet szerint a népegészségügyi célok tiszteletreméltóak, de azok részeként nemcsak adóztatni kellene, hanem a egészséges életmód más elemeit, mozgást propagálni is.
A törvényről nem folyt előzetes szakmai egyeztetés, és az előkészítésével kapcsolatos hatástanulmányokat sem hoztak nyilvánosságra. Ezért hivatalos adatok nincsenek a jogszabály várható költségvetési hatásairól, de úgy tudni, a kormány idén 5 milliárd forintos bevételt vár a törvénytől. Az egészségügyi kormányzat korábban arról beszélt, éves szinten 30 milliárd forintot jelenthet a " bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó" termékekre kivetett adó. Ennek teljesíthetőségét azonban sokan kétségbe vonják, nemcsak az édesipari termelők.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hét eleji közleménye szerint a feketegazdaságot és a magánimportot növelheti, a legális, adózott fogyasztást pedig visszavetheti az egyébként is drága magyar élelmiszerek újabb megadóztatása. Az OKSZ emlékeztetett arra is: az élelmiszerfogyasztás, az élelmiszervásárlások mennyisége 2007 és 2010 között összesen 8,5 százalékkal esett vissza.
Jelentős forgalomcsökkenéssel és így a költségvetési bevételek kiesésével járhat a chipsadó a BDO pénzügyi tanácsadó cég számításai szerint is. Amennyiben az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet az adott termékcsoportokon belül, az a kapcsolódó áfabevételek mértékével rontja az egyenleget. A BDO azt is megemlíti: a javaslat elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket terheli majd átlag feletti mértékben.