Hétfő előbb az euróval, majd délután öt óra körül a forinttal szemben is történelmi csúcsra drágult a svájci frank. Egy frank 228,13 forint is volt, ez 12 fillérrel magasabb, mint a júniusban beállított eddigi csúcs volt. A frank-euró keresztárfolyam 1,175 alá esett, míg az eddigi csúcs 1,18 körül volt.
A frank erősödése az ismét elbizonytalanodó nemzetközi befektetői hangulattal magyarázható. Hétfőn kiderült, hogy csak július végén lesz döntés az újabb görög mentőcsomagról, ráadásul a Financial Times értesülései szerint Brüsszelben felmerült a gondolat, hogy talán a részleges görög államcsőd is elfogadható lenne már.
A helyzetet tovább rontotta az olasz adósságfrász. A pénteken kezdett olasz tőzsdei mélyrepülés hétfőn folytatódott, főleg a bankpapírok gyengülnek. Az olasz államadóssággal kapcsolatos aggodalmakat kiegészítik azok a pletykák, hogy legalább egy nagyobb olasz bank megbukott a legutóbbi stresszteszten. A hírek szerint Brüsszelben válságtanácskozást tartanak arról, mi lesz a teendő, ha Róma is mentőcsomagra szorul – felmerültek olyan elképzelések, hogy a 750 milliárdos uniós mentőcsomag-keretet meg kellene duplázni.
A frank erősödését táplálta a svájci jegybankelnök bejelentése is, miszerint egyelőre nem látnak okot a pénzük gyengítésére.
A bizonytalan piaci helyzetben az úgynevezett menekülődevizák erősödnek, így nemcsak a frank van rekordon, hanem a dollár árfolyama is felfelé indult. Az euró viszont ütemesen gyengül, és így vele a forint is. Hétfőn 6 forintot, csaknem 3 százalékot drágult a frank, miközben a forint-euró árfolyam lényegében változatlan maradt.
A befektetői rosszkedv nemcsak a devizapiacokat intézte el. Az európai tőzsdéken is úrrá lett a pánikhangulat, a vezető részvénypiacok délután öt óra körül 2,5-3 százalékos mínuszban voltak. Az amerikai tőzsdék 1 százalékosnál nagyobb esésben kezdték a kereskedést.
A pesti tőzsdén is igyekeztek szabadulni a részvényektől a befektetők, a BUX 21 815,4 ponton, 2,2 százalékos mínuszban zárt, 498,4 ponttal pénteki záróára alatt. Az OTP 2,4 százalékkal 5563 forintra, a Mol 2,3 százalékkal 20 170 forintra esett, két százalék fölötti volt a Richter és az Egis árfolyamgyengülése is, míg az MTelekom 1,7 százalékkal értékelődött le.
Móró Tamás, a Concorde vezető elemzője szerint döntő pillanatban vagyunk az európai adósságválságot tekintve. A pénzügyi piacokon igen komoly bizalomhiány alakult ki, az olasz államkötvénypiac ugyanis a legnagyobb Európában, az országnak 1600 milliárd euróra rúgó állampapír állománya van, ami jócskán meghaladja például a német szintet. A pánik miatt a 10 éves olasz papírok hozama 5,7 százalékra, a két éves hozam 4,2 százalékra emelkedett. Móró szerint 6 százalék fölött nem nagyon érdemes kötvényeket eladni, mert igen magas kamatot kell fizetni rá.
A helyzet megoldására két lehetőség van: az olasz kormány bejelenthet egy szigorú fiskális megszorítást (nemrég egyébként volt egy csomag, de azt a piac nem igazán értékelte), vagy az európai központi bank pénznyomtatásba kezd és megpróbálja megtámasztani az olasz kötvénypiacot – mondja Móró.
Az olasz gondok hátterében is az adósság áll: az ország GDP arányos tartozása 120 százalék, miközben növekedés az utóbbi évtizedben alig volt. A dologból eddig azért nem lett pánik, mert a magánszektor adóssága viszonylag kevés volt, az adósság kétharmada belföldi kézben van, illetve a folyó költségvetési hiány sem volt túl nagy. Eddig ezek a tényezők támasztották az országot, ennek most vége lett.
Móró szerint a mostani szintről akár 270 forintos jegyzés fölé is kerülhetünk az euróval szemben, de ez nem lesz tartós, mert a magyar makrogazdasági mutatók, például a fizetési- és a kereskedelmi mérlegünk többletes. Móró szerint a svájci frank forintban számítva tovább is drágulhat, de tartós erősödésre itt sem kell számítani.
A mai esésekben a forint a régiós devizáknál rosszabbul teljesített, a lengyel zloty például kisebbet gyengült az euróval szemben, de ez túl sok mindent nem jelent, a múlt héten például a forint teljesített jobban – mondja az elemző.