Az euróövezet állam- illetve kormányfői és az EU intézményeinek vezetői által tett csütörtök esti nyilatkozat szó szerinti változata. A görögök és az eurózóna megmentésének 16 pontja.
Újonnan megerősítjük elkötelezettségünket az euró iránt, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy biztosítsuk az euróövezet egészének és az euróövezethez tartozó tagállamoknak a pénzügyi stabilitását. Továbbra is eltökélt szándékunk, hogy fokozzuk a konvergenciát és a versenyképességet, valamint javítsuk a gazdasági kormányzást az euróövezetben. Az államadósságválság kezdete óta fontos intézkedések meghozatalára került sor az euróövezet megszilárdítása, a szabályok megreformálása és új stabilizációs eszközök létrehozása terén. Az euróövezet újra a fellendülés pályájára állt, és az euró szilárd gazdasági alapokon nyugszik. Az előttünk álló kihívások azonban további hathatós intézkedéseket tesznek szükségessé.
A mai napon a következő intézkedések meghozataláról állapodtunk meg:
1. Üdvözöljük a görög kormány által az államháztartás stabilizálása és a gazdaság megreformálása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a görög parlament által nemrégiben elfogadott új intézkedéscsomagot, köztük a privatizációs intézkedéseket. Példa nélküli erőfeszítésekről van szó, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a görög gazdaság ismét a fenntartható növekedés pályájára álljon. Tudatában vagyunk annak, hogy a korrekciós intézkedések milyen jelentős erőfeszítéseket követelnek meg a görög polgároktól, és meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági fellendüléshez, és hozzájárulnak az ország jövőbeli stabilitásához és jólétéhez.
2. Közös megegyezéssel támogatjuk egy új, Görögországra vonatkozó program életbeléptetését és – a Nemzetközi Valutaalappal együtt, valamint a magánszektor önkéntes hozzájárulásával – a finanszírozási hiány teljes pótlását. A hivatalos hitelezők általi finanszírozás teljes összege mintegy 109 milliárd euró lesz. A programot úgy fogjuk kialakítani, hogy az – különösen a kamatlábak csökkentése és a futamidők meghosszabbítása révén – számottevően javítsa Görögország helyzetét az államadósság fenntarthatósága és a refinanszírozás terén. Felkérjük a Nemzetközi Valutaalapot, hogy továbbra is járuljon hozzá az új görög program finanszírozásához. A következő folyósítás céljára az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF) kívánjuk felhasználni, mint finanszírozási mechanizmust. A program szigorú megvalósítását – a Bizottság által az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal együttműködésben végzett rendszeres értékelés alapján – szorosan figyelemmel fogjuk kísérni.
3. Úgy döntöttünk, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszközből Görögország részére a jövőben nyújtandó kölcsönök futamidejét a lehető legnagyobb mértékben a jelenlegi 7,5 évről minimum 15 évre és maximum 30 évre növeljük, 10 éves türelmi idővel. A program bevezetését követően gondoskodni fogunk annak megfelelő figyelemmel kíséréséről. Az EFSF-kölcsönöket a fizetésimérleg-támogatási mechanizmuséval egyenértékű (jelenleg mintegy 3,5%-os) kamatlábon nyújtjuk, az EFSF finanszírozási költségeihez közeli szinten, de azok megtérülését mindenképpen biztosítva. Úgy határoztunk továbbá, hogy lényegesen kibővítjük a meglévő, Görögországot támogató eszköz keretében megállapított futamidőket. Ezeket az intézkedéseket olyan mechanizmus fogja kísérni, amely megfelelő ösztönzőket biztosít a program végrehajtására.
4. Átfogó növekedési és beruházási stratégiát tartunk szükségesnek Görögországban. Üdvözöljük a Bizottság döntését arról, hogy munkacsoportot hoz létre, amely a görög hatóságokkal együttműködve átcsoportosítja a strukturális alapokat úgy, hogy azok a versenyképesség, a növekedés, a munkahelyteremtés és a képzés céljait szolgálják. E cél érdekében mozgósítani fogjuk az uniós forrásokat és intézményeket – köztük például az EBBt –, és talpra fogjuk állítani a görög gazdaságot. A tagállamok és a Bizottság minden szükséges erőforrást haladéktalanul mozgósítani fognak annak érdekében, hogy rendkívüli szakmai segítséget nyújtsanak Görögországnak a reformok végrehajtásában. A Bizottság az ezzel kapcsolatos eredményekről októberben jelentésben számol majd be.
5. A pénzügyi szektor jelezte, hogy kész az általános fenntarthatóság további erősítését célzó különböző módokon, önkéntes alapon támogatni Görögországot A magánszektor nettó hozzájárulásának összege 37 milliárd euróra becsülhető. A hitelminőség-javítás célja a biztosítékok minőségének javítása annak lehetővé tétele érdekében, hogy a görög bankok továbbra is igénybe tudják venni az eurórendszer likviditási műveleteit. Amennyiben szükséges, biztosítani fogjuk a görög bankok újratőkésítését lehetővé tevő megfelelő forrásokat. Figyelembe véve a hitelminőség javításának költségét a 2011–2014-es időszak vonatkozásában. Egy adósságvisszavásárlási program ezenfelül további 12,6 milliárd euró biztosításához járul hozzá, összesen 50 milliárd euróra emelve a végösszeget. A 2011–2019-es időszakra vonatkozóan a magánszektor bevonásán alapuló nettó hozzájárulás összesen 106 milliárd euróra becsülhető.
6. Ami a magánszektor közreműködésével kapcsolatos általános megközelítésünket illeti, egyértelműen le szeretnénk szögezni, hogy Görögország helyzetének kezelésére kivételes és egyedülálló megoldásra van szükség.
7. Az euróövezethez tartozó összes többi ország újólag ünnepélyesen megerősíti rendíthetetlen eltökéltségét az iránt, hogy teljesítse adósságszolgálati kötelezettségeit, és hogy eleget tegyen a fenntartható költségvetési feltételekre és a strukturális reformokra vonatkozóan tett valamennyi kötelezettségvállalásának. Az euróövezet állam-, illetve kormányfői maradéktalanul támogatják ezt az eltökélt szándékot, hiszen az adósságvállalás hitelessége meghatározó fontosságú az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából.
8. Az EFSF és az ESM hatékonyságának növelése és a válság tovább gyűrűzésének megakadályozása érdekében megállapodunk abban, hogy fokozzuk az említett eszközöknek a megfelelő feltételrendszerhez kapcsolódó rugalmasságát, és lehetűvé tesszük, hogy segítségükkel – elővigyázatossági program alapján lehessen cselekedni; – kormányoknak nyújtott hitelekkel finanszírozni lehessen bizonyos pénzügyi intézmények feltőkésítését, azokban az országokban is, amelyek nem vesznek részt támogatási programban; – be lehessen avatkozni a másodlagos piacokon, amennyiben az EKB elemzése rendkívüli pénzügyi piaci körülményeket és pénzügyi stabilitási kockázatokat állapít meg, továbbá ha az EFSF, illetve az ESM tagállamai kölcsönös megállapodással a beavatkozás mellett döntenek, hogy ezáltal elkerülhető legyen az adott helyzet továbbgyűrűzése. A lehető leghamarabb el fogjuk indítani az ezen döntések végrehajtásához szükséges eljárásokat.
9. Adott esetben biztosítéki konstrukciók kerülnek bevezetésre, amelyek segítségével fedezni lehet azt a kockázatot, amely az euróövezeti tagállamoknál keletkezik az EFSF-nek nyújtott garanciájukból adódóan.
10. Eltökélt szándékunk, hogy amennyiben sikeresen végrehajtják e programokat, továbbra is támogassuk a támogatási programokban részt vevő országokat, amíg újra piachoz nem jutnak. Üdvözöljük Írország és Portugália eltökéltségét programjuk szigorú megvalósítása iránt, és ismételten leszögezzük, hogy határozottan elkötelezettek vagyunk e programok sikere mellett. A Görögország számára most elfogadott EFSF-hitelkamatok és futamidők lesznek érvényesek Portugáliára és Írországra is. Ezzel kapcsolatban szeretnénk nyugtázni, hogy Írország kifejezte hajlandóságát arra, hogy konstruktív módon részt vegyen a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló irányelvtervezetre vonatkozó vitában, valamint az Euró Plusz Paktum keretében az adópolitikai kérdésekről szóló strukturált vitában.
11. Valamennyi tagállam szigorúan tiszteletben fogja tartani az elfogadott költségvetési célokat, növeli a versenyképességet és kezeli a makrogazdasági egyensúlyhiányt. Legkésőbb 2013-ig a támogatási programokban részt vevő országok kivételével valamennyi ország 3% alá szorítja államháztartási hiányát. Ezzel összefüggésben üdvözöljük az olasz kormány által nemrégiben előterjesztett költségvetési csomagot, amellyel a hiány 2012-ben 3% alá szorítható, 2014-ben pedig egyensúlyba hozható a költségvetés. Üdvözöljük a Spanyolország által vállalt ambiciózus költségvetési, pénzügyi és strukturális reformot is. A tagállamok a banki stressztesztek eredményét követő intézkedésként adott esetben gondoskodnak óvintézkedési mechanizmusokról.
12. Meg fogjuk valósítani a júniusban elfogadott növekedésserkentő reformokra vonatkozó ajánlásokat. Felhívjuk a Bizottságot és az EBB-t, hogy valamennyi EU/ŐMF-támogatást igénybe vevő országban fokozza a hitelprogramok és az uniós alapok közötti szinergiákat. Támogatunk minden arra irányuló erőfeszítést hogy a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében növekedjen ezen országoknak az uniós forrásokat illető felvevőképessége, többek között a társfinanszírozási ráták növelése révén.
13. Szükségesnek tartjuk a stabilitási és növekedési paktum megerősítéséről és az új makrogazdasági felügyeletről szóló jogalkotási csomag mihamarabbi elfogadását. Az euróövezet tagállamai teljes mértékben támogatják a lengyel elnökséget annak érdekében, hogy megszülessen az EP-vel való megállapodás a paktum prevenciós ágában alkalmazandó szavazási szabályokról.
14. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2012 végéig nemzeti költségvetési keretrendszereket vezessünk be a költségvetési keretekről szóló irányelvben előirányzott módon.
15. Egyetértünk abban, hogy a Bizottság erre irányulóan elkészített közelmúltbeli javaslatait figyelembe véve csökkenteni kell a külső hitelminősítésekre való hagyatkozást az uniós jogszabályi keretben, és várjuk a Bizottság hitelminősítő intézetekre vonatkozó javaslatait.
16. Felkérjük az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottság és az eurócsoport elnökével szoros együttműködésben októberig tegyen konkrét javaslatokat arra, hogy miként lehetne tökéletesíteni a munkamódszereket és javítani válságkezelést az euróövezetben.