A forint már az euróval szemben is gyengült, miközben a kockázati árazásunk bő kétéves csúcsra ért. Egy hete még annak örültünk, hogy a javuló makrogazdasági mutatóinknak köszönhetően erős a forint, a külföldiek szeretik a magyar állampapírokat, töretlen a bizalmuk irántunk. A megítélésünk valójában nem változott, de a piaci pánik hozzánk is elért, és az eddigieknél nagyobb hullámokat vet. Elemzők szerint bár az érzés hasonló, még távol vagyunk a 2008-as összeomlástól. Az állampapírpiac stabil, nyoma sincs az eladók megjelenésének, ha lesznek is bajok, felkészültebbek vagyunk, mint három éve. És végső menedékként most is ott van az IMF.
Egy euró 278 forinton is járt, a svájci frank kedd este 273 forintos szintről tért vissza. A magyar csődkockázati biztosítások (cds) ára, amivel a piac az államcsőd esélyét árazza, két és fél éves csúcsra, 430 bázispontra emelkedett. Ezek alapján nagyot fordult a világ egy hét alatt, amikor még arról szóltak a hírek, hogy a forint viszonylag erős, a csökkenő államadósságnak és a komoly külkereskedelmi többletnek köszönhetően bíznak bennünk a piacok, a külföldiek kezében lévő kötvényállomány pedig rekordközeli szintekre nőtt.
Fordulat valójában nem történt, csak pánik van, ilyenkor a befektetők is hajlamosnak a valóságosnál komorabban látni a kockázatokat, ami a piaci árakban is megjelenik.
Hétfőn például a forint a régiós pénzeknél, a lengyel zlotynál és a cseh koronánál is gyengébben teljesített az euróval szemben, de kedden a helyzet pontosan fordított volt, a forint lett – legalábbis napközben – a fölülteljesítő. Az utóbbi hetek általános tendenciája azonban sajnos nem ez.
A forint az esetek többségében többet gyengült vagy kevesebbet erősödött az euróhoz képest, mint a régiós pénzek, illetve 10 éves futamidejű állampapírjaink hozama is nyolc százalék közelébe emelkedett – figyelmeztet Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A portfolio.huarra emlékeztetett, hogy ez a hozamszint mind pszichológiai értelemben, mind technikai szempontból fontos, mert a korábbi feszült periódusokban rendszerint megállította a további hozamemelkedést azzal, hogy vevőket hozott a piacra.
Bár sokat estünk, a forint gyengül, és megugrott a csődkockázatunk árazása is, a magyar piac még mindig jól viseli a pánikot – véli Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő vezető kötvényportfólió menedzsere. Nyoma nincs annak az eladói nyomásnak (a kötvény- és forintpiacon), ami 2008 őszén napok alatt lökte a mélybe az országot, ahonnan végül csak az IMF segítségével tudtunk talpra állni.
Három éve minden befektető szabadulni akart a forintért vásárolt állampapírjaitól. Ez meredek hozamemelkedést és forinteladást eredményezett. A pénzünk gyengült, majd a maradék kereslet is eltűnt az állampapírpiacról. Mindez finanszírozási válságot, államcsődhöz közeli helyzetet és IMF-mentőövet eredményezett.
Orbán szerint nagy különbség, hogy a külföldiek kezében lévő régiós kötvényalapok (azok a befektetési alapok, amelyek a környező országok állampapírjaiba fektetnek) nincsenek túltöltve forintban kibocsátott papírokkal, amiktől most mindenáron szabadulnának az alapkezelők. Ennek köszönhetően a kötvénypiacunk jól viseli a bajt, nincs eladói nyomás, a tőke menekülésének nyoma sincs, a piaci finanszírozás a bajok ellenére nem száradt ki, sőt, ezek az alapok kifejezetten jó bőrben vannak – sorolta Orbán a nyugalomra okot adó tényezőket.
Ráadásul azok az eladók sincsenek itt, akik 2008-ban szabadultak a papírjainktól. Akkor főként a bankok adták el a magyar kötvényeket és a forintot, hogy mielőbb kimentsék a befektetett tőkéjüket, most azonban főként helyi devizákra szakosodott kötvényalapok tartják a papírjainkat. A vételi és tartási kedv fő oka, hogy csábítóan magasak a magyar kamatok, tehát aki magyar állampapírt vesz, az viszonylag (például az eurókötvényekhez képest) nagy profitot zsebelhet be a befektetésen.
Bár az állampapírbefektetések szempontjából elitklubot alkotó országok csoportjábólból való kikerülés bennünket nem fenyeget, mert a közelében sem vagyunk, de egy ennél is nagyobb pánikban több ok miatt is megtalálhatnak minket a piacok:
Ez nem tűnik olyan soknak, de ennél több egy ilyen helyzetben nem is kell ahhoz, hogy lepofozzanak bennünket a befektetők. Orbán Gábor szerint bár az állampapírpiac egyelőre talpon van, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek bajok és aggasztó kilátások.
Valóban lesznek gondjaink a költségvetéssel, a bankrendszerrel és a növekedésünkkel is, emiatt az adósságráta sem úgy fog csökkenni, ahogy vártuk. Nemigen lehet reménykedni abban sem, hogy a frank gyorsan 250 forint alá kerülne, jövőre ráadásul fiskális megszorítás is jön, az import pedig feltehetően teljesen le fog állni a fogyasztás visszaesése miatt (így legalább a fizetési- és a külkereskedelmi mérleg többletes maradhat).
Ezek ellenére egyelőre álljuk a sarat, mondja Orbán, de ha mégis baj lesz, akkor is felkészültebbek vagyunk, mint három évvel ezelőtt. Ha a piaci finanszírozás a pánik miatt teljesen lefagyna, az MNB-ben lévő tartalékok valameddig ki tudnánk húzni, illetve jóval több devizatartalékkal rendelkezünk, mint korábban. Ha minden kötél szakad, akkor pedig újból lehet az IMF-hez fordulni.