Rendkívüli ülésnapon tárgyalja a nyugdíjügyet az Alkotmánybíróság. Alkotmányjogi szakértők szerint csak akkor lesz meg ma a végleges határozat, ha a tízből egyetlen alkotmánybíró sem fogalmaz meg különvéleményt vagy nem nyújt be úgynevezett párhuzamos indoklást.

A határozat véglegesítésének másik akadálya lehet, ha ugyan van különvélemény vagy párhuzamos indoklás, de még nincs kész a megfogalmazása. A határozatot ugyanis csak akkor lehet hivatalosan kihirdetni, ha ahhoz az alkotmánybírák esetleges különutas véleményét is csatolják.

A testület tagjai a határozatok kapcsán különvéleményt akkor szoktak megfogalmazni, ha a határozat úgynevezett rendelkező részével, tehát magával a döntés lényegével nem értenek egyet. Párhuzamos indoklást akkor nyújtanak be, ha a döntést ugyan elfogadják, de annak indoklásával nem értenek egyet, tehát, ha más jogi úton jutottak ugyanarra a végkövetkeztetésre.

A sietség oka, hogy szeptember elsejétől 15 fősre bővül a testület, a bíróság pedig még ez előtt, a mostani felállásban szeretné lezárni a nyugdíjállamosítással kapcsolatos határozattervezet vitáját. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha senki nem fogalmaz meg semmilyen különvéleményt, illetve, ha a határozattervezetet már véglegesítették és a különvélemény megfogalmazása is elkészült már.

Elkaszálnák

Úgy tudni, az AB jelenlegi határozattervezete két ponton is módosíthatja a nyugdíjtörvényt úgy, hogy mindkettővel a maradó pénztártagoknak kedvezne. A testület ugyanis összeegyeztethetetlennek tartja az alaptörvénnyel, hogy a mintegy százezer magánpénztári tag ne kapjon állami nyugdíjat, miközben ugyanúgy fizeti a járulékot mint mások. (Igaz kevesebbet, hiszen tíz százalékpontnyi nyugdíjjárulékot decembertől a kasszánál vezetett saját számlájára utal a munkaadója, de cserébe nyilván alacsonyabb állami nyugdíj járna majd.)

Az egyik konkrét változtatás az lehet, hogy a jogszabályból törlik azt a részt, ami kimondja, hogy a maradó kasszatagok idén decembertől akkor sem gyarapíthatják az állami nyugdíjra jogosító szolgálati éveiket, ha közben fizetik a nyugdíj-hozzájárulásra átkeresztelt munkaadói nyugdíjjárulékot.

A másik változtatás az lehet, hogy az AB ezt a megváltoztatott elnevezést törli el, jelezve, hogy az elnevezéstől függetlenül járulék jellegű befizetésről van szó, amiből mindenképpen valamilyen járadékfizetés, ez esetben nyugdíjfolyósítás következik.

A parlamentben tavaly decemberben elfogadott jogszabály szerint mindenki kiírta magát az állami nyugdíjrendszerből, aki 2011. január 31-ig nyilatkozott arról, hogy pénztártag marad. A korábbi munkaviszony alapján járó állami nyugdíjjogosultságot ők sem vesztették el, de a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik után nem szerezhetnek újabb jogosultságot, miközben a foglalkoztatói nyugdíjjárulékot, amit a törvény nyugdíj-hozzájárulásra keresztelt és a bruttó bér 24 százalékára rúg, változatlanul fizetniük kell.