Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló gazdasági tárgyú salátatörvényt. Ez több adótörvényt módosít, valamint átírja a távhőárak-képzéséről szóló szabályokat is. A távhőszolgáltatásról és az árak meghatározásáról szóló törvény módosítására benyújtott előterjesztés célja egy új támogatási rendszer bevezetése. Ez a törvénymódosítás teremti meg az alapját a távhő-támogatás új rendszerének, amelyben az eddigiek helyett a hőszolgáltatót és nem a termelőt támogatják.
Az idei év közepéig a kötelező átvételi rendszerben a távhőtermelők által megtermelt áram árát támogatták, amit a végfelhasználó az áram árában fizetett meg, az új rendszerben viszont a távhőt fogják. A rendelkezés október eleji életbelépését követően gyakorlatilag állami kézbe kerül a távhőárak meghatározása. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter korábban jelezte, a kontroll alatt tartott árak, nem jelentenek árcsökkenést.
A most elfogadott törvény részeként dőlt el, hogy a gázolaj jövedéki adóját 97,35 forintról 110 forintra emelik, ez azonban nem érinti a fuvarozókat és a gazdákat, az adóemeléssel egyidejűleg, azzal egyenlő mértékben megnöveli az általuk igénybe vehető kedvezmény mértékét. A fuvarozók kedvezménye novembertől 6,50 forintról 19,50 forintra nő, a mezőgazdasági termelők pedig a jövedéki adó korábbi 80 százaléka helyett 82 százalékot igényelhetnek vissza.
Bár korábban voltak eltérő módosító indítványok, a cigaretta jövedéki adója végül a kormány korábbi terveinek megfelelő mértékben emelkedik - ami ugyanakkor jóval több, mint a nyár elején bejelentett, majd visszavont emelési összegek. Jelenleg a cigaretta jövedéki adója ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka (ez utóbbi nem változik majd), de legalább ezer szálanként 18 080 forint. Az ezer szálankénti minimális tétel még idén novemberben 19 530 forint lesz, jövőre pedig két lépcsőben 21 740 forintra nő. Gyors számítás után látható: ma egy szál cigarettára 18,080 forint jut az emelni tervezett tételes adóból, ez jövő novembertől 21,7 forintra emelkedik, ami 19 szálas dobozokkal számolva 69,54 forinttal drágít egy doboz cigarettát önmagában. Erre jön még a jövedéki adót is terhelő áfa, azaz kb. 87 forinttal lesz drágább egy doboz cigaretta egy év alatt.
Jelentősen emelkedik a vágott dohány adója is: a jelenlegi 7860 forintról kilogrammonkénti minimális jövedéki adó novembertől 8790 forint lesz, majd 9720, végül 2012 második felében már 10 440 forint. A két újabb emelés időpontja minden dohányterméknél 2012 május elseje és november elseje. Az utolsó pillanatban egy módosító indítvánnyal megemelték az adó fix tételét is, így az novembertől ezer szálanként 9750-ről 10 550 forintra, májustól 11 300 forintra, jövő novembertől pedig 11 750 forintra nő.
A nemzetgazdasági minisztériumnál is nagyobb mértékben növelné a pénznyerő automaták játékadóját Lázár János. A törvényjavaslat szerint a nyerőautomaták tételes játékadója a mostani havi 100 000 forintról havi 500 000, illetve 700 000 forintra nő (utóbb adómérték akkor lépne életbe, ha az automata elektronikus kaszinóban üzemel). Az eredeti javaslatban még 125, illetve 150 ezres tételek szerepeltek, de Lázár János a zárószavazás előtt módosító indítványt nyújtott be azzal az indoklással, hogy a szerencsejáték-függőség ezreknek okoz jelentős gazdasági, illetve járulékos egészségügyi és pszichés károkat, valamint növeli annak kockázatát, hogy uzsorások áldozataivá válljanak. A törvényjavaslat szerint a havi 900 000 forintos tiszta játékbevételt elérő automaták után az efölötti összeg 20 százaléka lenne a százalékos játékadó – ezen az adómértéken nem módosítana Lázár.
Ugyancsak a salátatörvény elfogadásával átfogóan szabályozta a parlament az online szerencsejáték-szervezést is. Januártól csak az állami adóhatóság engedélyével rendelkező online szerencsejáték-szervező nyújthat Magyarországon is elérhető szolgáltatást, akinek ilyen engedélye nincs, annak honlapját elérhetetlenné tehetik, bankszámláját lényegében befagyaszthatják. Az új szabályozásról részletesen itt olvashat >>
Az adótörvények hatályba lépéséhez eredetileg legalább 45 napnak kellett volna eltelnie a kihirdetés után, ezt betartva azonban a kormány kifutott volna az időből, a tervezett november elseje helyett, csak november közepén tudták volna életbe léptetni a változásokat. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy huszárvágással oldotta meg a problémát: az országgyűlés elé terjesztett javaslata szerint ezentúl elég 30 napnak eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között.
És volt egy egyhangú szavazás is tegnap a parlamentben, igaz, nem gazdasági témában. Az Országgyűlés a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját.
"Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban - tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja" - áll a 339 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadott határozat szövegében.