A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János bejelentése után a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte: a kormány újabb lépéseket fontolgat, hogy tovább csökkentse a lakossági devizahitelesek számát. Kiforrott koncepció még nincs, de ötletként több elképzelés is felmerült. Csúsztathatják a végtörlesztés határidejét, szabályozhatják a kamatokat, de nem kizárt egy, a végtörlesztőket segíteni hivatott állami közvetítő felállítása sem.
"A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a devizahitelesek áttérhessenek forinthitelre. A kormány a végtörlesztők számától függően dönt a további megoldásokról és lehetőségekről" – ezt a nemzetgazdasági tárca válaszolta lapunknak arra a kérdésére, milyen törvényelőkészítési munka folyik a végtörlesztési szabályok kitágítására.
A kormány figyelemmel kíséri a végtörlesztéssel kapcsolatos esetleges problémákat, de az Országgyűlés feladata „ezeket az anomáliákat orvosolni”, mondta pénteken a kormányszóvivő. Giró-Szász András szerint vannak olyan pénzintézetek, amelyek „kevésbé kitettek a devizahitelezésnek és lehetőséget látnak abban, hogy most piacot szerezzenek”, ezért úgy fogalmazott: „várjuk ki a végét – december 30-át –, hogy egyrészt hányan tudnak élni a végtörlesztéssel, másrészt pedig, hogy a pénzintézetek közül ki milyen konstrukcióval áll elő”. (MTI)
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János az elmúlt napokban többször beszélt arról: a kormány szeretné, ha jövő tavasszal már alig lenne devizahiteles Magyarországon, "az egymillió-kétszázezer helyett egy-kétszázezer". A mostani szabályozás alapján erre kevés az esély, annak ellenére, hogy a végtörlesztés elméletileg mindenkinek lehetőséget ad a devizás hitelszerződése lezárására, aki a törvényi feltételeknek megfelel.
A végtörlesztők száma a kormány számításai és egyéb felmérések szerint sem haladja majd meg a 150-200 ezer főt, sőt Matolcsy György szeptemberben a törvény ellen tiltakozó osztrák gazdasági miniszternek írt levelében mindössze 100 ezer végtörlesztőt várt, az összes devizahiteles tíz százalékát.
Az NGM-től kapott válaszok szerint a "végtörlesztéssel kapcsolatban beérkező információkat a kormány értelmezi, és megállapítja azokat a pontokat, ahol a programmal szemben akadályok keletkeztek".
Arról mi is többször beszámoltunk, hogy a szabályok csak egy szűk, nem is feltétlen rászorulónak mondható réteg előtt nyitották meg a lehetőséget. Azok tudnak most december végéig bejelentkezni, akik rendelkeznek elegendő saját vagy családi megtakarítással, vagy ha nem is, de legalább hitelképesek.
És persze lehet a lakás eladásából is pénzt teremteni, de még úgy is sietni, és nyomott áron értékesíteni kell, hogy az ügyfélnek adott 60 napos fizetési határidő azt jelenti: december végéig elég vevőt találni, a banknak az igény legkésőbb december 30-i bejelentése után február végén is lehet fizetni. Mindenesetre olcsó forinthitelt sem könnyű találni, de egyes bankok adminisztratív úton is nehezítik a végtörlesztők dolgát (erről itt, itt és itt olvashat).
Mindezek miatt a több mint egymillió devizaadósnak csupán a töredéke lesz képes kiszállni a kedvező rögzített árfolyamon a hiteléből. Hogy pontosan hányan, egyelőre nem lehet tudni. A végtörlesztők számával kapcsolatos adatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet összesíti, de erre vonatkozó kérdésünkre a felügyelet csak annyit közölt, hogy nincs olyan döntés, amely alapján publikálnák ezeket az adatokat.
Az NGM-nek abból a válaszából, hogy a kormány a végtörlesztők számától függően dönt a további megoldásokról és lehetőségekről, lényegében az is kiderül: a devizahitelek nagyobb arányú forintosításáról, ennek lehetséges módjáról azonban még nem született döntés. Úgy tudjuk, egyelőre több, esetenként homályos megoldás is kering arról – nemcsak a kormányzatban, hanem a Fidesz-frakcióban is –, hogy mit lehetne kezdeni a végtörlesztésből kiszoruló adósokkal.
Kézenfekvő megoldás lehet, ha a résztvevők számát a rendelkezésre álló határidő kitolásával próbálnák meg emelni. A hatályos jogszabály szerint december végéig van lehetőség bejelentkezni a végtörlesztésre, ezt követően 60 napon belül fizetni kell. A decemberi határidő eltolása az ingatlaneladásból törlesztőknek is segítene, és a megfelelő forinthitel kiválasztására (illetve megjelenésére) is több idő jutna.
Egy másik megoldás lehet, hogy a kormány kötelezi a bankokat a végtörlesztési igények befogadására. Ez a nyilvánvalóan drasztikus beavatkozás egyszer már elvérzett, mikor Lázár János először beszélt a végtörlesztésről és ezzel 15 százalékos mínuszba lökte az OTP árfolyamát, de úgy tudjuk, a frakcióban továbbra is úgy tekintenek a lehetőségre, mint ami ötletként még előjöhet. A Fidesz frakcióvezetőjének szavait akkor úgy lehetett értelmezni, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, mellyel a korábban megkötött hitelszerződésekben foglaltaktól függetlenül kényszerítené a bankokat arra: ügyfeleiknek engedélyezzék a kedvezményes törlesztést. A miniszterelnök néhány nappal később visszatáncolt ettől a megoldástól és jelezte: nem lesz olyan szabály, ami kötelezné a bankokat arra, hogy a végtörlesztéshez biztosítsanak forinthitelt.
Szintén felmerülhet, hogy a kormány vegye rá a bankokat olcsóbb forinthitelek folyósítására. A pénzintézetek ugyanis a végtörlesztés hatályba lépésére áremelésekkel reagáltak - részben okkal -, a kormány első reakciója azonban az volt, hogy a bankok összebeszéltek, ezért Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának elnöke vizsgálatot kezdeményezett. Ugyanakkor a kormány az MNB korábbi javaslatainak megfelelően amúgy is tervezi a fix, referenciakamathoz kötött hitelek kötelezővé tételét – ez a várható versenyen és átláthatóbb piac miatt önmagában is lejjebb szoríthatja a hiteleket. (A kamatemelés okairól a Bankszövetség főtitkára tegnap azt mondta, hogy a betétekért indult verseny is szerepet játszik, nincs elég forrás a forinthitelek folyósításához.)
Az elszántságot jelzi, hogy egy, a bankok és az ügyfelek között közvetítő állami intézmény felállítása is felmerült. Bár az elképzelés még kiforratlan, lényegében arról lenne szó, hogy a végtörleszteni szándékozó ügyfelek ne, vagy ne kizárólag a banknál jelezhessék törlesztési hajlandóságukat, hanem az állami közvetítőnél is. Eszerint tehát a végtörlesztéssel kapcsolatos egyeztetések koordinálást venné át az állam, ami az elképzelések szerint mérsékelhetné a bankok ellenállását. Ennek a megoldásnak egy keményebb állami beavatkozást jelentő verziójáról is szó van, legalábbis a frakció szintjén. Eszerint maga az állami intézmény bonyolítaná a devizahitelek rögzített árfolyamon történő forintra váltását, a különbözetet pedig maga szedné be a bankoktól.
Az ügyben végleges döntés csak a vasárnapi uniós válságcsúcs utáni hetekben lehet. A brüsszeli (most úgy tűnik szerdán is folytatódó) válságtanácskozás ugyanis alkalmas lenne arra, hogy az elképzelések európai fogadtatását informálisan tesztelni lehessen, de akár az is szerepet játszhat az időzítésben, hogy jövő héttől valamelyest kedvezőbb lesz a nemzetközi befektetői légkör.
A totális végtörlesztés elképesztően nehéz helyzetbe hozná a pénzintézeteket. A náluk lévő teljes devizás hitelállomány augusztusban meghaladta az 5500 milliárd forintot, a teljes állományon képződő, devizanemtől függően 20-25 százalékos árfolyamveszteség összességében több lenne ezer milliárd forintnál.
Ezt a bankok nyereségük terhére, illetve – annak hiányában vagy azon túl – tőketartalékukból kellene fedezzék (a szektor az első félévben 140 milliárd forintot meghaladó adózás utáni eredményt tudott kimutatni, ami év végére tovább duzzadhat, de a látszat csalóka: a többség veszteséges volt).
A nyereség fölötti rész tehát a tőketartalékokat apasztaná. Extrém esetben, ha tényleg szinte mindenki leváltja a devizahitelét, az akár 700-900 milliárdos tőkerészt emésztene föl a bankrendszer durván bő 3000 milliárd forintos tartalékából. A bankok veszteségén túlmutató, közvetett veszteség azonban ennél is nagyobb lenne.
A pénzintézetek ugyanis hitelállományuk nagyságához igazítják a tartalékukat, ha ez utóbbi csökken, az a hitelek rohamos visszaszívásában is megnyilvánulna. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint a folyamat nem csak a lakossági hitelezést fullasztaná le, hanem a vállalkozások rövid távú, úgynevezett forgóeszköz-hitelezését is ellehetetlenítené.
A bankok terhelhetősége tehát korlátos, és nyilván nem is érdemes túlfeszíteni a húrt. Ezzel a kormányfő egy korábbi nyilatkozata szerint a kabinet is tisztában van. Orbán néhány hete, a megyei önkormányzatok által felhalmozott 180 milliárd forintos adósság átvételéről és átütemezéséről szólva úgy fogalmazott, hogy vigyázni kell, mert a kormány már eddig is sok terhet pakolt a pénzintézetek nyakába, ezért óvatosnak kell lenni a további terhelhetőségük kapcsán.