Nem lesz hitelezés a következő években, vagy azért, mert nincs rá banki forrás, vagy azért, mert a magyar gazdaság szereplőit nem érdemes hitelezni. A bankoknak még a fiókhálózatuk fenntartásával is gondjuk lesz, főként, ha csak a banki termékek értékesítéséből akarnak majd megélni. A magyar gazdaság hitelek nélkül nem csak jövőre, hanem később sem lesz képes a növekedésre – vélekedtek a portfolio.hu által szervezett Budapesti Gazdasági Fórumon az Erste, az FHB, a Budapest Bank, a Commerzbank és a Mol vezérigazgatói.
A válság előtt hitelezési alkoholizmus alakult ki Magyarországon – mondta Harmati László, az FHB Bank üzleti vezérigazgatója. Szerinte ez fenntarthatatlan vállalati és lakossági hitelezéshez vezetett. „Amikor ezt mindannyian csináltuk, ennek a finanszírozási modellnek nem nagyon volt alternatívája. A tulajdonosok azt kérték számon, hogy miért nem nagyobb a növekedés, nem azt, hogy miért ilyen nagy a devizakitettség”. Harmati szerint a bankpiaci kilátások annyit romlottak, hogy a következő években csak banki termékek (hitel, betét) értékesítésével még a fiókhálózatok fenntartása is nehézkes lesz. A kiút a biztosítókkal való együttműködés, a biztosítások értékesítése lehet. „Olyan mértékű szabályozói bizonytalanságban élünk, hogy nehéz bármit is előre vetítetni, de az FHB-ban megvan az elkötelezettség a hitelezésre” – fogalmazott Harmati.
Elkészítettük a jövő évi üzleti tervet, de minden mondat után ott egy „ha”. Ebből az jön ki, hogy „hahaha” – foglalta össze a szektor helyzetét Radovan Jelasity, az Erste elnöke, korábbi szerb jegybankelnök.
A szakember szerint a tőketulajdonos anyacégek a devizaárfolyam, a kamatláb és a cds-felárak alapján osztályozzák az országokat. Ahol ez alapján negatív az összkép, oda nem szívesen tesznek pénzt. „A tőke nyilván oda megy, ahol a legkisebb kockázattal a legtöbbet lehet keresni. Nálunk a kockázat nagy, az ország csődkockázata a piaci árazások alapján ötszöröse a cseh és másfélszerese a román árazásnak. Ezért a hitelezéshez szükséges források nem nagyon jönnek, az anyától csupán a tőketartalékok feltöltéséhez szükséges pénz érkezik”, amire részben pontosan a végtörlesztés miatti veszteségek fedezésére van szükség.
A Commerzbank elnök-vezérigazgatója, Kozma András szerint hitel nélkül nem lehet gazdasági növekedés. De az sem lenne jó, ha a hitelezés üteme, a vállalatok finanszírozásának a struktúrája olyan lenne, mint a válság előtt volt. „2007-2008 előtt olyan vállalati struktúrát finanszírozott a bankrendszer, ami működésképtelen volt. Az országban ugyanis nincsen több 3-4000 komoly vállalatnál. Ehhez képest a bankok több százezer olyan vállalkozást is megfinanszíroztak, akiket nem lett volna szabad. Nem lenne baj, ha ez nem térne vissza” – fogalmazott a szakember.
Kozma szerint tehát nem csak az a baj, hogy nincs miből, hanem az is, hogy nincs kit finanszírozni. „Higgyék el, hogy nem jó üzlet hitelezni”. A bankár szerint a vállalati portfolión elszenvedett banki veszteség jelenleg a duplája a lakossági hitelezésen elkönyvelt mínuszoknak, egyáltalán nem biztos tehát, hogy egy bank vissza kapja a cégeknek folyósított hitelét. A Budapest Bank vezére szerint a helyzet nem ennyire rossz, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában van lehetőség, ugyanis még egy alacsony növekedés mellett is nagyon sok új termékeket előállító és növekvő cég van.
Hernádi Zsolt Mol-vezér a bankszektor kilátásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta: a legnagyobb csontváz a devizahitelek átváltásához kapcsolódik, a bankok viszek el ennek a legnagyobb részét, „de újabb nagy, méretes csontváz már nincs”, ezért a bankok „komoly hitelezési veszteségeket már nem fognak elszenvedni”. Hernádi ugyanakkor életveszélyesnek tartja, hogy „a bankok lettek a fekete bárányok, hogy a bankok lettek minden baj okozói”.