Az MNB pénzügyi stabilitási jelentése szerint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet, a forint gyengülése és a külföldi finanszírozási költségek emelkedése miatt a nem teljesítő portfólió aránya a vállalati szektorban 16 százalékra, míg a háztartási szektorban közel 13 százalékra emelkedett. A hitelezésen elkönyvelt banki veszteségek tehát folyamatosan emelkednek, közben pedig egyre nő a globális recesszió veszélye, ami újabb sokk lenne a pénzintézeteknek.

A gond, hogy az európai adósságválság nem csak az exportlehetőségeink beszűkülését eredményezi, de megdrágítja a külföldi finanszírozást is. Az egymást erősítő kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt a magyar bankrendszer tőketartalékai elapadhatnak.

Az MNB szeptemberi inflációs jelentésében felvázolt makrogazdasági alappálya mentén, és 20 százalékos várható végtörlesztési arány mellett a hazai bankrendszernek nincs szüksége tőkebevonásra. Azonban már az alappálya mentén is számos bank kerülhet közel ahhoz, hogy elfogyjanak tőketartalékaik. Az eurózóna válságának elmélyülésével és magasabb, 30 százalékos végtörlesztési aránnyal számolva akár 200 milliárd forint összegű tőkebevonásra lenne szükség – állapítja meg a jegybank elemzése.

Az itt működő külföldi bankok anyavállalatai azonban saját problémáik miatt egyre kevésbé tudják a magyar bankokat pótlólagos tőkével ellátni. A kiút ezért a hitelezés még erőteljesebb visszafogása lehet, ami főként a vállalati szektort érintené kedvezőtlenül, és tovább fékezné a gazdaság növekedését.

Az MNB szakértői úgy számoltak, hogy ha 20 százalék lesz a devizahiteles végtörlesztés, akkor 5 százalékot a megtakarításokból, 15 százalékot a majd a piacra kerülő devizahitelt kiváltó forintkölcsönökből fizetünk vissza. A jelentés készítése idején érvényes árfolyamok mellett (290-300 forint) a kiváltó forinthitelek 14 szálék fölötti teljes hiteldíj mutatója fölött, és 10 évnél hosszabb futamidőnél már nem érdemes a végtörlesztéssel élni, mondja a jegybank.