Kína fokozott figyelemmel kíséri az európai eseményeket, mivel az Európai Unió az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, és elképzelhetetlen, hogy Kína prosperáljon, ha Európa bajban van – erről Kao Csien, Kína budapesti nagykövete beszélt a Corvinus egyetem csütörtökön kezdődött kétnapos konferenciáján.

A nagykövet szerint sem a globális pénzügyi válság, sem az európai adósságválság nem ért még véget, okai alapvetően téves közgazdasági modelleken, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek viselkedésében keresendők. A megoldás a jelenlegi globális pénzügyi rendszer megreformálása, és a szabályozók szigorítása, valamint a pénzek reálgazdaságba pumpálása, illetve ezzel együtt és az állásteremtés.

Kao szerint az „új globális faluban” az együttműködés az egyetlen igazi megoldás a válságkezelésre. Erre Kína hajlandó is, de ennek előfeltétele, hogy „külkapcsolatai kölcsönös tiszteletre, megértésre és bizalomra épüljenek”. Peking csak egyenlő partnerként hajlandó tárgyalni üzleti ügyekben, és nem tűri el, hogy megkérdőjelezzék a céljait.

Bár Magyarország és Kína politikai rendszerei eltérnek, a tisztelet elve alapján tudunk együtt dolgozni, említett példát. Ez szerinte a több évtizedes európai kínai kapcsolatokban nem mindig sikerült, és bár szorosak a kétoldalú kapcsolatok, a kontinensen „még most is tesznek felelőtlen kijelentéseket” – jegyezte meg.

A konferencián beszédet mondott Becsey Zsolt miniszterelnöki megbízott is, aki, ha nem is tett felelőtlen kijelentést, egy kommunista országgal folyó tanácskozáson sajátós módon kommunistázós, brezsnyeves-fidelcastrós viccel nyitott, és aki ezenkívül a remek kínai-magyar politikai kapcsolatok jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy Magyarország ázsiai kereskedelmének 25 százalékát már Kínával bonyolítja le.

Kína alapvető érdeke hazánk stabilitása, mivel gazdaságunk jelentős mértékben integrálódott az eurózóna államainak gazdasági együttműködésébe, mondta Becsey lapunk kérdésére. A stabilitás érdekében Kína hajlandó áldozatot hozni: csökkenti a hazánkkal szembeni külkereskedelmi többletét, illetve magyar állampapírokat vásárol.

Ez utóbbiról Becsey azt mondta: konkrét számadatokat nem tud mondani, mert ilyen adatai egyszerűen nincsenek, de „mivel Kína már jelentős összegeket fektetett be hazánkban, így érdeke a lokális stabilitás”, ezért „logikus, hogy valahogy majd beszáll az államkötvény-piaci vásárlásokba”.