Védőháló, ami megállíthatja a forint esését, és biztosíthatja az ország piaci finanszírozását - az elemzők kivétel nélkül örömhírként tekintenek az IMF újbóli magyarországi szerepvállalására, még ha egyelőre a kormány bejelentése alapján csak annyit állíthatunk biztosan: valamiféle tárgyalások elkezdődtek.
Bölcs döntés az IMF-együttműködés megújítása, nagyon jó hír ez - kommentálta a a bejelentést az Indexnek Samu János. A Concorde makroelemzője szerint az utóbbi időben már kialakulni látszó Magyarországgal szembeni bizalmi válságot ezzel sikerülhet kézben tartani, elmélyülését megakadályozni. Samu szerint éppen e válság jelei, illetve annak gazdasági és politikai következményeinek felmérése állhat a kormány eddigi kommunikációjához képest váratlan fordulat mögött.
Az elmúlt napokban több sikertelen államkötvény-kibocsátás, a forint történelmi gyengesége is komoly figyelmeztető jel volt. Felvetésünkre, miszerint a leminősítéstől, a bóvli kategóriába kerüléstől, illetve ennek következményeitől való félelem is vezethette a kormányt, Samu azt mondta: a kormányok rendszerint 1-2 nappal a hitelminősítők döntése előtt megkapják a figyelmeztetést, hogy számítsanak a lépésre, így akár ilyen jelzés is állhat a döntést mögött. Az ugyanakkor kérdés, hogy az IMF-megállapodás a leminősítést megelőzésében segít, abban, hogy a minősítők mégse lépjenek, vagy abban, hogy bóvliba sorolás következményeit könnyebben viselje az ország.
Az NGM közleményében nem derül ki világosan, milyen megállapodás is született az IMF-fel, sőt inkább úgy tűnik, hogy egyelőre nem is megállapodásról, csak egy új megállapodásra vonatkozó tárgyalás megkezdéséről van szó. A Valutaalap alapvetően háromféle programot kínál, a FCL (Flexible Credit Line - rugalmas hitelkeret) azoknak az országoknak szól, akiknek nincs komolyabb makrogazdasági gondjuk, az IMF alapvetően problémamentesnek tartja őket, a keret olyan biztosítékként szolgál, aminek lényege, hogy azért van, hogy ne is kelljen igénybe venni. Egy lépéssel ez alatt van PCL (Precautionary Credit Line - megelőzési hitelkeret), ez az előbbihez hasonló, de bizonytalanabb helyzetű országoknak szól. Lengyelországban FCL, Romániában PCL-program fut, mindkettőben közös, hogy feltétel nélküli limitált hitelkeretekről van szó. A harmadik kategória a Magyarország által 2008-ban is igénybe vett készenléti (stand by) hitelkeret - ennél már komoly feltételekkel, makrogazdasági intézkedések előírása mellett történhet tényleges hitelfolyósítás. Samu szerint a magyar helyzet ez utóbbi kategóriát indokolná, bár az NGM közleménye másra utal - egyelőre kérdés, hogy ez csak kommunikációs taktika a kormány részéről, vagy valóban sikerül (vagy máris sikerült?) FCL vagy PCL programra megállapodást kötni.
Az eredmény mindenesetre már a tárgyalások elkezdésének hírére is az lehet, amit már látunk is: a forint erősödik, Samu szerint a 300-as szintig is könnyen mehet az euró, a forintgyengülésére játszó befektetők várhatóan zárják majd ilyen pozícióikat. Csökkenhetnek az államadósság finanszírozásáért elvárt hozamok is, illetve élénkülhet a kereslet a magyar állampapírok iránt a piacon, azaz elmaradhatnak a múlt heti kudarcot hozó kincstárjegy-aukciók.
Ambrus Gábor, a 4Cast szófiai elemzője a Portfolio.hu-nak küldött kommentárjában szintén "bölcs döntésnek" nevezte a kormányzati lépést, amely véleménye szerint sokkal hamarabb bekövetkezett, mint arra számítani lehetett. Ezek miatt érthető módon a jelzés azonnali szárnyalást váltott ki a magyar eszközárakban, és bizonyára enyhíteni fogja az állam rövid távú finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-nek elmondta: a tőzsdén és forintpiacon is azonnal meglátszott a bejelentés súlya, a részvényárfolyamok megugrottak, a forint erősödött. Az IMF-fel kötött új megállapodás olyan védőhálót jelenthet Magyarországnak, amelynek köszönhetően jelentősen javul az ország nemzetközi befektetői megítélése - mondta. Egyfajta gazdaságpolitikai irányváltást is előrevetíthet a tárgyalások megkezdése - tette hozzá. Úgy vélte, az IMF-nek lehetnek feltételei, például a válságadók gyors kivezetése, a strukturális reformok felgyorsítása és a végtörlesztéshez hasonló további megoldások elvetése. Ezek a lépések már önmagában, az IMF megállapodás nélkül is javíthatnák az ország megítélését - jegyezte meg Suppan Gergely.
Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője nagy meglepetésnek nevezte a bejelentést, amit azzal indokolt, hogy a kormánynak mennyire negatív a megítélése az IMF-et illetően. "Nem gondolom, hogy elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodást kötnek, csak egyszerűen valamilyen technikai felülvizsgálatot fognak végezni" - véli az elemző. Peter Attard Montalto szerint nehéz lesz megállapodást kötni az IMF és Magyarország között, hiszen teljesen mások a nézeteik. A közleményben az áll, hogy a kormány a magyar érdekek szerint rendezi be az országot, amivel az elemző szerint az IMF valószínűleg nem ért egyet.
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint csökkenhet Magyarország rövid időn belüli leminősítésének esélye az IMF-tárgyalások elkezdésével. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője a bejelentést kommentálva úgy vélekedett, hogy a tárgyalások hírével Magyarország "időt nyerhet a hitelminősítőknél", és elképzelhető, hogy a hitelminősítők - ha szándékukban állt a magyar adósosztályzat rontása - ezt a döntésüket most elhalasztják.
Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza az MTI-nek csütörtökön szintén azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja a hitelminősítői döntések halasztását. Úgy vélte , hogy a közlemény szövegezéséből következtethetően a magyar kormány nem elsősorban a teljes körű IMF-programot jelentő készenléti megállapodásra törekszik, hanem olyan egyezségre, amely "közelebb áll" az úgynevezett rugalmas hitelkerethez (FCL).
Ez az IMF-eszköz enyhébb feltételrendszerrel biztosít finanszírozási hozzáférést szükség esetén. A Capital Economics londoni felzárkózó piaci főközgazdásza azonban úgy vélekedett, hogy minél szélesebb körű feltételrendszer kötődik bármilyen jövőbeni IMF-segítséghez, "annál jobb", tekintettel arra, hogy a magyar piacon a legutóbbi időszakban tapasztalt eladási nyomás - és a leminősítési kockázat is - részben a kormány gazdaságpolitikájának hitelességével és kiszámíthatóságával kapcsolatos aggodalmakkal függött össze.
Shearing szerint kérdéses, hogy az IMF hajlandó-e a segítségnyújtásra a teljes körű készenléti megállapodáson kívül bármilyen más formában. Lengyelország és több latin-amerikai ország kérte a rugalmas hitelkeretet a valutaalaptól 2009 elején, és meg is kapták ezt a fajta finanszírozási lehetőséget, azon az alapon, hogy sikerült csökkenteniük az inflációt, a folyómérleg-hiányt és az államháztartási deficitet, emellett hiteles gazdaságpolitikát folytattak.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint Magyarország az infláció és a folyómérleg-egyenleg terén megfelel a kritériumoknak, az államadósság azonban "sokkal magasabb", mint azoké az országoké, amelyek eddig megkapták az FCL-finanszírozási hozzáférést az IMF-től, és "a gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatos aggodalmak is egyértelműen kérdésessé teszik", hogy Magyarország megfelelne-e a rugalmas hitelkeret feltételeinek.
Neil Shearing szerint mindezek alapján az állapítható meg, hogy egyértelműen kedvező lépés a kapcsolatok újbóli felvétele az IMF-fel, kérdés azonban, hogy a kormány és a valutaalap megtalálja-e "a kölcsönösen elfogadható középutat". Az RBS londoni felzárkózó piaci kutatási igazgatója, Timothy Ash is úgy vélte, a feltételekről "kemény tárgyalások várhatók" a felek között.