Először is azért furcsa, hogy a magyar kormány "biztosítási" egyezséget kötne ismét a Nemzetközi Valutaalappal, mert az IMF éppen Magyarországon tartózkodó küldöttsége mit sem tudott erről, és néhány magyar miniszter sem - idézi a Financial Times cikkét a portfolio.hu.

Még furcsább, hogy ugyanattól a kormánytól jön a kérés az IMF-hez, amely tavaly dühösen szakított vele arra hivatkozva, hogy nem akarja feladni gazdasági szuverenitását. Az FT szerint egyértelmű, hogy a kormány sietségében fordult most az IMF-hez, miután megtudta, hogy bóvli kategóriába minősíthetik az országot.

Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök hirtelen ügyefogyott helyzetbe került. Az ország még 2008 novemberében biztosította magának az IMF 20 milliárd eurós csomagját, hogy megelőzze a valutaválságot és a régiós fertőzést. Mióta ez kifutott, rossz kormányzati lépések sorozata tépte cafatokra hitelességét - fogalmaz a cikk. Az a próbálkozós megoldás, ahogy a kormány csütörtökön az IMF-hez fordult egy lehetséges elővigyázatossági likviditási keretért, nem oszlatja el a befektetők azon nézetét, miszerint az amatőr időszak koránt sem ért véget Budapesten - teszi hozzá a szerző.

A piacok persze ugrottak a hírre, de a befektetők még rengeteg haragos alkudozásra számíthatnak a kormány és az IMF között azokról az oktalan közelmúltbeli lépésekről, mint az önhatalmúlag bevezetett adók, a magánnyugdíjak államosítása, vagy a független jegybankelnök eltávolításának kísérlete. Magyarország ma fizetési mérleg többlettel és 76 százalékos GDP-arányos államadóssággal rendelkezik, költségvetési deficitje azonban 7 százalék körüli, teljes (állami és magán) külső adóssága pedig a GDP 110 százalékához van közel - hivatkozik a cikk a Capital Economics adataira.