Csökkenteni kell a 2012-re megfogalmazott 1,5 százalékos növekedési célt a 0,5-1 százalékos tartományba, új növekedési tervet kell kidolgozni, valamint meg kell állapodni az IMF-fel, az Európai Unióval és a Bankszövetséggel – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavai szerint erről tárgyalt ma délután Orbán Viktor miniszterelnök tizenegy közgazdásszal.

Matolcsy a tárgyalásról szóló beszámolóban a leminősítést nem említette, egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a jelenlévő szakértők egyetértettek abban, hogy a Moody's tegnapi döntésének nincsenek fundamentális okai (többek között az adósság, a költségvetési egyenleg, a foglalkoztatás vagy a fizetési mérleg alakulása ilyen). „Egyértelmű volt a vélemény, hogy itt valami más van” – fogalmazott, hozzátéve: voltak, akik ki is mondták, hogy „egy spekulációs támadás” egyik eleme volt ez a döntés.

A gazdasági miniszter azt mondta, a tárgyaláson az volt az általános vélemény, hogy olyan a helyzet, „mintha az országgal szemben hadműveletek folynának”, a megítélésünk annak ellenére romlik, hogy „a fundamentumok erősek”. Az ország pénzügyi helyzetéről, mutatóiról azt mondta: „Magyarország kormánya bizonyította, hogy a legjobbak között vagyunk és leszünk”, majd nem sokkal később ezt megerősítette: „messze az átlag fölött vagyunk”.

A tanácskozáson „nagyon sok jó tanácsot kaptunk”. A javaslatokat két csoportra osztotta. Az egyik szerint vissza kell vágni a 2012-re meghatározott 1,5 százalékos növekedési prognózist, mert bár minden módon erősíteni kell a növekedést, be kell látni: nem reális az, hogy Magyarország az eurózóna és német gazdaság romló jövő évi növekedési kilátásai esetén tartani tudja az 1,5 százalékot.

A kormány ezt belátta. „Ha a Bundesbank 0,5-1 százalékot mond a német gazdaságra, mi azt gondoljuk, 0,5-1 között nő majd a magyar gazdaság, de konkrét számot nem mondunk” – fogalmazott Matolcsy. Szerinte ez a jövő évi büdzsét nem veszélyezteti, „a költségvetés a beépített tartalékokkal 0,5 százalékig kibírja a lassulást”.

Matolcsy beszélt arról is, hogy a közgazdászok azt javasolták, hogy készíteni kell egy új növekedési tervet (Orbán Viktor már két hete beszélt erről Londonban). A cél ugyanis az, hogy „a növekedésben is jobban tudjunk teljesíteni, akárcsak a pénzügyi mutatók tekintetében, az Európai Unió átlagánál”.

Újszövetség

A szakértők azt is javasolták, hogy a kormány állapodjon meg az IMF-fel és az Európai Unióval, valamint a Bankszövetséggel. Matolcsy közölte: a Valutaalappal decemberben kezdődnek a tárgyalások.

„Kell egy okos együttműködés a Bankszövetséggel, ami nemcsak a devizahitelesekre vonatkozik, hanem legalább három másik területre. Arra, hogy legyen egy átfogó együttműködés: devizahitelesek, otthonteremtés finanszírozása, állampapír-finanszírozás, és általában kiterjed a banki-pénzügyi források bővítésére” – sorolta.

„A lehető legrugalmasabb hitelkeretet szeretnénk, de ezt nem tudjuk megcélozni” – ismerte el. Az IMF programjai közül a középső, elővigyázatossági hitelkeretet (PCL) szeretnénk megkapni, ami a rugalmas hitelkeretnél (FCL) több, de a 2008-ban is kötött stand by megállapodásnál lényegesen kevésbé kötné a kormány kezét, kevesebb beleszólást biztosít az IMF-nek a beleszólásra. Matolcsy szerint csak a tárgyalások végén derül ki, sikerül-e ezt elérni – azaz nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a 2008-as hasonló megállapodást kötnek. Kiemelte viszont, hogy nem kívánunk élni a hitelkeret lehívásának lehetőségével, csak egy nem lehívott pénzügyi védőhálót szeretnénk. „Sikeresen finanszírozzuk magunkat a pénzpiacokról, ez nem változhat a következő hónapokban, években sem” – fogalmazott.