A hitelminősítők huszonegy-huszonnégy fokozatú skáláin még mindig a középmezőny első felében vagyunk, a tizedikről a tizenegyedik helyre estünk. Mégis: ennek a lépésnek részben lélektani hatásai vannak – a még éppen jók közül most kerültünk át a megbízhatatlanok közé –, részben magyar papírok eladását válthatja ki, és így piacgyengüléshez vezethet.
A hitelminősítőknél a bóvlikategória azt jelenti, hogy a minősítő a magas kockázatok miatt a besorolások alapján befektetési döntéseket hozó ügyfeleinek azt mondja: az adott állam, illetve vállalat által kibocsátott kötvényeket nem érdemes, túlságosan rizikós megtartani vagy tovább vásárolni.
A három nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's, az S&P és a Fitch 21-24 fokozatú skálákon osztályozzák a kibocsátók helyzetét különféle nemzetközi gazdasági, iparági- és országspecifikus szempontok alapján. Mint korábban megírtuk, Magyarországon a hitelminősítők főként a költségvetés állapotát, a hiánycsökkentésre vonatkozó ígéretek tartósságát, a várható gazdasági növekedést, az ország finanszírozási kilátásait és a végtörlesztés bankszektorra gyakorolt hatásait figyelték.
Az egyes besorolásokhoz kilátások is tartoznak, ez lehet semleges, pozitív vagy negatív – ez utóbbi azt valószínűsítik, hogy az adott kategóriából még lejjebb minősíthetnek valakit, míg a pozitív a felminősítést valószínűsíti. Ezek változtatása tehát a besorolás módosításának várható irányait jelzi előre, a besorolás változásáról akkor beszélünk, ha egy kötvénykibocsátó egyik rubrikából a másikba kerül át.
A befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli) kategóriába az úgynevezett alacsony középminőségű besorolás elvesztésével kerül egy ország, akkor, amikor a skála 10. helyéről a 11. helyére lép.
Mint látszik, ennél még jócskán van lejjebb is, első ránézésre nem is tűnik jelentősnek a változás. Valójában és kissé leegyszerűsítve azonban azt mondhatjuk: ez egy olyan töréspont, ahol a még éppen jónak mondható befektetési célpontoktól elválnak a rosszak.
| Moody’s | S&P | Fitch | Üzenet |
| Aaa | AAA | AAA | Legjobb minősítés |
| Aa1 | AA+ | AA+ | Jó minősítés |
| Aa2 | AA | AA | |
| Aa3 | AA- | AA- | |
| A1 | A+ | A+ | Jó középminőség |
| A2 | A | A | |
| A3 | A- | A- | |
| Baa1 | BBB+ | BBB+ | Alacsony középminőség |
| Baa2 | BBB | BBB | |
| Baa3 | BBB- | BBB- | |
| Ba1 | BB+ | BB+ | Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli) |
| Ba2 | BB | BB | |
| Ba3 | BB- | BB- | |
| B1 | B+ | B+ | Erősen spakulatív |
| B2 | B | B | |
| B3 | B- | B- | |
| Caa1 | CCC+ | CCC | Kevés az esély a visszafizetésre |
| Caa2 | CCC | ||
| Caa3 | CCC- | ||
| Ca | C+ | ||
| C | CC | ||
| - | D | DDD | Fizetésképtelen |
| DD | |||
| D |
A szétválásnak nemcsak lélektani hatásai vannak. Bizonyos kötvényalap-kezelők nem vehetnek, illetve nem tarthatnak olyan papírokat, melyek osztályzata az alacsony középminőségű szint alatt van. Másrészt a drasztikusabb lépésekhez, a spekulatív kategóriába sorolt eszközök erőteljes eladásához a legtöbb alapkezelő szabályzata szerint legalább két hitelminősítőnek kell erre a szintre vágnia az osztályzatot.
A kettős leminősítés nálunk még nem történt meg, most csak a Moody'snál kerültünk bóvliba. De a másik két intézet valamelyike is lejjebb sorolhat bennünket a közeljövőben (igaz, az S&P épp most közölte: felfüggeszti az ország felülvizsgálatát, és az IMF-tárgyalásoktól függően, 2012 februárjában dönt az ország besorolásáról). Egyfelől azért, mert a minősítők általában egyszerre, néhány nap eltéréssel mozdulnak egy irányba. Különösen olyan esetekben igaz ez – és ilyen a mostani is –, mert mindkét másik cégnél negatív kilátásunk van, amitől önmagában is várható a leminősítés.
A mostani S&P-lépés hatása várhatóan mérsékelt marad, főként azért, mert a piac már nagyrészt beárazta a lépést. Ez tükrözi a forint mélyrepülése, hiszen bő három hét alatt közel 20 forintot gyengült az euróhoz képest, illetve a csődkockázatot jelző cds-árazás is mintegy ötödével emelkedett.
A hazai részvényalapokat sem rázná meg nagyon a leminősítés. A Portfolio.hu elemzése szerint a nálunk befektető részvényportfolió-menedzserek sok bóvliban lévő ország cégeinek részvényeit tartják a befektetési alapjaikban – bár a legtöbb ilyen országnak van nemzetközi védőhálója, vagy az IMF, vagy az EKB, vagy az eurósánc, míg mi csak most kezdjük az IMF visszacsalogatását –, ráadásul a piaci szereplőknek általában fontosabb az adott vállalat teljesítménye az egyes országok költségvetési és általános gazdasági állapotánál.
Szintén nem várható, hogy a befektetők megpróbálnak a magyar kötvényektől tömegesen megszabadulni. Az elemzés idézi Tóth Gyulát, az UniCredit európai feltörekvő piaci stratégáját, aki szerint a magyar államkötvényeket tartó alapok fektethetnek bóvli besorolású papírokba (igaz, csak korlátozott mennyiségben), attól a besorolástól pedig, ahol már tényleg nem vásárolnak (ahol már kicsi az esély a befektetés megtérülésére az adott állam fizetőképességi problémái miatt), legalább 5-6 fokozattal távolabb vagyunk.
A Portfolió azt is megállapítja: aki félt a leminősítéstől, vagy túlzottan kockázatosnak találta a hazai kötvénypiacot, már hónapokkal ezelőtt elkezdte eladni kötvényeit. Ezért feltehető, hogy tömeges eladások most nem indulnak meg.