Kicsivel több mint egy hétig úgy tűnt, hogy a nem ortodox közgazdasági gondolkodás, a kuruc rafinéria megtette a hatását, és Magyarország megússza a leminősítést.
Piaci pletykák szerint a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca azért jelentette be november 17-án, hogy hazánk ismét szeretne együttműködni a Nemzetközi Valutaalappal – és tette ezt olyan iszonyú sietséggel, hogy a sajtóhír hamarabb jelent meg, mint ahogy maga a megkeresés történt –, mert a kormányzat jelzést kapott: az egyik vezető hitelminősítő napokon belül bejelenti hazánk átsorolását a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív kategóriába.
Mivel a legtöbben arról beszéltek, hogy a Standard & Poors készült elsőként bóvliba dobni az országot, az IMF-trükk sikerének tűnt, hogy az S&P csütörtökön magyar idő szerint a kora esti órákban közölte: február végéig felfüggeszti az ország felülvizsgálatát – és egyebek mellett épp az IMF-tárgyalások állásától tette függővé, hogy aztán mit lép.
Úgy tűnt, nyertünk néhány hónap haladékot.
Aztán hamarosan kiderült, hogy csak néhány órát: nem sokkal éjfél előtt a magyar ügyekben mostanában módfelett hallgatag Moody's lépett egy váratlant – legalábbis addigi passzivitása és az IMF-kezdeményezésünk fényében –, amikor a magyar adósságot Ba1-es, bóvli kategóriába dobta le (a héten még két európai leminősítés volt, a belgák két fokozatnyi távolságra csúsztak a legjobb besorolástól, a portugálok szintén bóvlik lettek).
Hogy váratlan, de nem meglepő volt ez a húzás, azt jelzi: a döntéstól a forint nem rogyott össze – történelmi mélypontját sem érte el az euróval szemben –, még a leminősítésre adott, a legszebb Veres János-i időket idéző NGM-válasz hatására sem. Igaz, a tőzsde a 2900 forint alá eső OTP-vel együtt mínuszban zárt, és az is igaz, hogy a magyar csődkockázat rekordra nőtt – a befektetők már több mint egyharmados esélyt láttak az államcsődre –, de a hírek szerint a Fidesz-frakcióban mindinkább kikezdett Matolcsy György, a kontinens harmadik legrosszabb pénzügyminisztere – akiket lehagyott, már megbuktak – mindenkit megnyugtatott: Magyarország a legjobbak között, messze az átlag fölött van.
Csak a nemzetközi ármány, az ne lenne.
Merthogy, és erről már szerdán tárgyalt a kormány, Magyarország ellen nemzetközi pénzügyi körök, úgymint spekulánsok indítottak a forintot gyengítő támadást, aminek semmilyen fundamentális oka nincs (az sem az, hogy az éves terv kétszeresén van a költségvetési hiány). De a kormány ezt nem hagyja, nemzetbiztonsági erőket felvonultatva nyomoztatja ki, kik állnak ennek az egésznek a hátterében.
Nem lennénk most a nemzetközi pénzügyi körök, úgymint spekulánsok helyében.
Amíg a nemzetbiztonság nyomoz, a kormány gazdaságpolitikai lépéseket tesz: Orbán Viktor jókedvűen ismét fogadta azt a tizenegy közgazdászt – Bokros Lajos nem volt köztük –, akivel szeptemberben. Matolcsy György szerint a közgazdászok is egyetértettek velük abban, hogy itt súlyos támadás van ellenünk – bár név nélkül nyilatkozó közgazdászok szerint a miniszter, akárcsak szeptemberben, ezúttal sem emlékezett pontosan, esetleg nem bontotta ki az igazság minden szeletét –, és hogy emiatt újratervezni kell.
Emiatt egyfelől új növekedési terv készül, másfelől a 2012-re tervezett növekedést visszaveszik a 0,5-1 százalékos sávba a mostani 1,5 százalékról (emellett szinte biztossá vált, hogy kamatot emel kedden az MNB). Igaz, újsághírek szerint a közgazdászok egy része arról beszélt, hogy jó esetben stagnálni fog jövőre a magyar gazdaság. A miniszter viszont erről sem – érthető, hiszen szavai szerint a 2012-es költségvetés képviselők előtt lévő tervezete 0,5 százalékos GDP-növekedési „golyóálló” a benne lévő tartalékoknak köszönhetően. Ha most ennél kisebb bővülésről beszélnének, akkor már most, elfogadása előtt át kellene írni a törvényjavaslatot.
Emellett pedig decemberben megkezdődnek a tárgyalások az IMF-fel, de szövetséget kíván kötni a kormány a bankszövetséggel is. A bankokkal egyébként folytatódik a különös kormányzati viszony, a szövetségkeresés közben versenyhivatali eljárás indult ellenük hitelkamatos kartellezés gyanújával. A kormány és a bankszövetség tárgyalásai már elkezdődtek, ennek egyik kiemelt eleme a dráguló végtörlesztés lehet.
Ezt a héten a kormány tovább bővítette, lehetővé téve a munkaadóknak, hogy akár 7,5 millió forintos adómentes támogatást adjanak a végtörlesztő dolgozóiknak. A versenyszektorban erre kevés esélyt látni a mostani gazdasági körülmények között, viszont az állami cégeknél és általában a közszférában már megkezdődött annak felmérése, hány érintett lehet.
Hogy mi történt még a leminősítéssel terhelt héten? Megszületett az utolsó nap is összevissza szabdalt 2012-es adócsomag, egymásnak esett a Bomba és a Hell, Bencsik és Lázár, beolvasott Békesi Rogánnak, Ivascsenko a matolcsyzmusnak. London készül az eurózóna botrányos összeomlására, az olasz állampapírok hozamai rekordra nőttek, a magyar kötvények távoztak a tőzsdéről, a Vatikánban pénzmosás-szakértők jártak, a Malév-bevétel milliárdokkal javult, a Tiszán adózatlan kínai cigi úszott, bukott az e-útdíj 2013-as bevezetése, Töröcskei István lett az adósságkezelő vezetője, és a szokásos: a héten drágult a dízel.