Orbán Viktor péntek hajnalban nemet, majd délelőtt talánt mondott az európai alapszerződés módosítására. A kormányfő szavai meglepetést keltettek, különösen annak fényében, hogy az elmúlt egy héten ő is, Martonyi János külügyminiszter is többször beszéltek arról: egységes európai megoldás kell a válság kezelésére.
Igaz ugyanakkor az is, hogy Orbán csütörtökön a Les Échos című francia üzleti lapnak adott interjújában már adott olyan jelzéseket, amik előrevetítették a magyar ellenállást a lisszaboni szerződés módosításának kérdésében (igaz, ez az üzenet a cikkből lapszemlét készítő MTI-összeállításban annak ellenére sem jött át, hogy az interjú címe nagyjából az volt: Túl veszélyes szerződésmódosítással menni a fiskális unió felé).
A miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott: „az a megoldás, ami a közös szerződések módosítását tartalmazza, nagyon, túl kockázatos”. Jelezte, hogy ez túl sok időt venne el, és nem is lenne biztos megoldás a ratifikációhoz szükséges népszavazások bizonytalansága miatt. Ezért egyszerűen szigorítani kéne azon az eljáráson, amivel az unió azokat az államokat kezeli, amiknek fegyelmezetlen a költségvetési politikájuk.
Arról az opcióról, ami szerint kétoldalú szerződésekkel oldanák meg a problémát – és ami végül a jelek szerint megvalósulhat – Orbán jelezte, hogy ugyan egyszerű lenne megvalósítani, de szétzilálná az unió politikai felépítményét. „Bár legitim, én nem szeretem ezt a megközelítést” – mondta a miniszterelnök.
A kormányfő és a német pénzügyminiszter hétfői budapesti találkozásakor is szóba jött a mostani EU-csúcs. Wolfgang Schäuble rövid beszédében arról szólt, az eurózóna jövőjének sikerességét a nemzetállamok stabil és fenntartható költségvetése garantálhatja. "Magyarország figyelemre méltó reformokat indított be, és ebben támogatni fogjuk Magyarországot" – mondta, és külön utalt is arra, hogy nemcsak az euróövezethez tartozó 17 országnak van szüksége egy erősebb pénzügyi unió megteremtésére, hanem mind a 27 tagországnak.
Schäuble azt is jelezte: a válság felszámolása érdekében a csúcson az uniós alapszerződés módosításáról is dönthetnek, illetve kifejtette, hogy az nem valódi unió, ahol az országok, miután megállapodtak valamiben, utólag akarnak a kötelezettségek alól kibújni. Orbán Viktor minderre úgy reagált: „Remélem jó döntést fogunk hozni csütörtök este", a megállapodással szemben azonban semmilyen ellenvetése akkor még nem volt a miniszterelnöknek. „Bár mi nem vagyunk tagja az eurózónának, mégis azért érdemes szorítanunk, hogy az eurózóna országainak miniszterelnökei megegyezésre jussanak".
A nagyobb költségvetési szigor kapcsán formálódó egyetértésről a miniszterelnök szerdán az Európai Néppárt kongresszusán Marseille-ben beszélt magyar újságíróknak. Az biztosnak látszik – és a magyar nemzeti érdekekkel is egybeesik –, hogy a közös pénz, „az euró mögé közös költségvetési gazdálkodást és szigorú gazdálkodási elveket helyeznek majd az eurózóna tagállamai”. Orbán akkor még azzal érvelt: bár Magyarország nem tagja az eurózónának, de ha annak rosszul megy, Magyarországnak is rosszul megy, és ha leértékelik az euróövezetet, az magával rántja Magyarországot is.
Ugyanakkor a kormányfő kiemelte, hogy Magyarország még távol van a valutaövezettől, így a szigorítások ránk egy darabig még nem vonatkoznának. „Ebben a pillanatban a közös költségvetésre vonatkozó szabályok nem érintik Magyarországot, hiszen azok az eurózóna tagállamaira vonatkoznának. Bennünket annyiban érint, hogy később, amikor majd csatlakozunk az euróhoz, akkor már ránk is vonatkoznak ezek a szabályok. De a magyar gazdaság mostani állapotát tekintve nem várható, hogy ez a következő néhány év problémája lesz. Ez legközelebb 2018 és 2020 között kerül majd az akkori parlament asztalára" – mondta.
Nemcsak a kormányfő, hanem Martonyi János külügyminiszter is az integráció erősítésének fontosságát hangsúlyozta a csúcs előtt. A fidesz.hu által is szemlézett, az European Voice-ban megjelent cikkben Martonyi János egyértelműen állást foglalt az alapszerződés módosítása mellett.
„Ha úgy hisszük, hogy a(z uniós alap)szerződés megváltoztatása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk” – fogalmazott. Azt, hogy az eurózónán kívüli Magyarország miért csatlakozik az övezeten belüli adósságegyesítést szorgalmazókhoz, azzal indokolta: Magyarországot is szerződés kötelezi arra, hogy amint teljesíti a feltételeket, csatlakozzék az eurózónához.
A magyar diplomácia irányítója szerint az eurózónának most olyan választ kell adnia, amely képes „megváltoztatni a játékot”, fordulatot eredményez a dolgok értelmezésében. Ez a válasz – vélekedett – az eurózóna szuverén adósságának egyesítése lehet, annak érdekében, hogy az övezet – pusztán méreténél és likviditásánál fogva – stabilizálható legyen. Martonyi cikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági kormányzás rendszerének átalakítása már javában folyamatban van.