„Úgy fest, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal” – fogalmazott a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az IMF-tárgyalások megszakadására reagálva. A kormány nincs tisztában a tettei súlyával, véli a szakember. A kormány nem tudta felmérni, hogy mit lehet és mit nem. „Egy piacgazdaságban, ahol a jogrendnek kellene uralkodnia, nem lehet ilyen dolgokat művelni.” Duronelly Péter szerint elképzelhető, hogy a kormány nem mérte fel, hogy az utóbbi időben benyújtott törvényjavaslatoknak milyen nemzetközi visszhangjuk, és ennek milyen hatása lehet.
A befektetési igazgató szerint a másik lehetőség, hogy a kormány soha nem is akart IMF-megállapodást kötni. Ez azt jelentené, hogy a kabinetet egyszerűen nem érdekli a kockázatok kezelése, fontosabb, hogy a belpolitikai céljait megvalósítsa.
„Nem hiszem, hogy idén nagy bajokra kell számítani, egyszerűen azért, mert már vége van az évnek” – fogalmazott. De 2012 nagyon problémás lehet, ha nincs mögöttünk pénzügyi csomag, amihez nyúlhatunk. Ez egy nagyon kockázatos szecenárió, két számjegyű deviza- és forintkamatok és lényegesen gyengébb forint jöhet.
Szerinte nem zárható ki, hogy a tőkepiacoktól jövőre több alkalommal el leszünk zárva, ebben az esetben a jövőre lejáró IMF-hitelek törlesztése a devizatartalékok terhére fog megvalósulni. Ezekután minden magyarországi befektetést nagyon alaposan meg kell fontolni.
Samu János, a Concorde makroelemzője úgy vélte, a piac érzékenyen reagálhat a hírre, az ugyanakkor nem valószínű, hogy a hitelminősítők pusztán emiatt a leminősítésünkről döntenének. Az S&P és a Fitch korábban már jelezték, megvárják a magyar IMF-tárgyalásokat az adósságosztályzat felülvizsgálatával, döntést alighanem a tárgyalások lezárása vagy megszakadása után hoznak majd. Samu rámutatott, hogy a héten még csak egy informális találkozó zajlott, a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások sikere azon múlik, hogy az itt felmerült ellentétes álláspontokat sikerül-e közelebb hozni egymáshoz.
Ha a Moody's után bármelyik intézet lép, és két listán is a befektetésre ajánlott sáv alá kerülünk, annak az első bóvliba sorolásnál komolyabb negatív hatásai is lehetnek. A legtöbb magyar kötvényt is tartó befektetési alap ugyanis párhuzamosan több hitelminősítő besorolásait figyeli, és csak akkor dönt a magyar kitettség leépítése vagy legalábbis jelentősebb visszafogása mellett, ha legalább két intézetnél kerülünk bóvliba.