Hárompontos ultimátumot kapott Orbán Viktor az Európai Bizottság Magyarországon tárgyaló delegációjától, írja a hvg.hu. A lap úgy tudja: Brüsszel a jegybanktörvény-tervezet és az egykulcsos adót kétharmados törvénybe bebetonozó javaslat visszavonását kérte, míg a Valutaalap idejekorán tudomásunkra hozta, amit a Bizottság is támogatott: csak a szigorú ellenőrzéssel járó IMF-hiteltípusról lehet szó a tárgyalásokon.

A lap szerint kormánypárti körökben úgy vélik, hatalmas nemzetközi nyomás nehezedik Budapestre, ennek részeként szakította meg az IMF és az EB delegációja idő előtt a múlt heti informális egyeztetést. A tárgyalásokra rálátó, neve elhallgatását kérő befolyásos kormánypárti politikusra hivatkozva azt írták, nemzetközi elvárás, hogy a kormány változtasson a másfél éve képviselt, számos érdeksérelemmel járó irányvonalon, társadalom- és gazdaságpolitikán.

A lapnak egy névtelenséget kérő kormányzati forrás azt mondta: a delegáció olyan hárompontos követeléscsomaggal érkezett Magyarországra, amelyekről pontosan tudták, hogy Orbán Viktor eddigi politikájának alapvető elemeit érintik. Ezért a kormányban úgy értékelték, hogy az Európai Bizottság (EB) küldöttei ultimátumot intéztek a miniszterelnökhöz. A hvg.hu azt írja: a kormányban és a Fideszben úgy vélik, az EB szándékosan kért „lehetetlent” a kormányfőtől, mert az egyes nemzetközi szervezetek így akarják kierőszakolni Orbán távozását.

Az egyeztetések állítólag már csütörtök késő délután megszakadtak, mert a miniszterelnök jelezte, ezeket a feltételeket nem tudja elfogadni, és kompromisszumokat kért a delegációtól. Az IMF misszióvezetője, Christoph Rosenberg egyes források szerint kész volt engedni, viszont a Brüsszelben lévő Olli Rehnnel folyamatos kapcsolatban álló EB-delegáció Orbán álláspontját látva inkább lezárta a tárgyalásokat. Ezt a forrás úgy értékelte, a bizottság küldöttei eleve számoltak az orbáni nemmel.

A lap kormányzati forrása szerint az szja-t sarkalatos törvénnyel bebetonozó stabilitási tervezethez azért ragaszkodik a miniszterelnök, mert úgy látja, az összefüggésben van a tervezett – és a legutóbbi uniós csúcson a brit vétó miatt megfeneklett – uniós stabilitási paktummal. Ezzel a nagyobb tagországok azt szeretnék elérni, hogy lehetőleg minden csatlakozó vesse alá a költségvetési politikáját – adott esetben az adópolitikáját – a szigorúbb uniós elveknek. Az EB szeretné, ha Magyarország továbbra is nyitott maradna ebben a kérdésben a paktum aláírásáig, írja a hvg.hu.