Index Vakbarát Hírportál

Diktálhat nekünk az EU és az IMF

2012. január 5., csütörtök 14:09 | aznap frissítve

Jó hírként értékelte a piac, hogy Fellegi Tamás bejelentette, készek készenléti hitelről is tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, elemzők szerint másképp az IMF szóba sem állt volna velünk. A hitelcsomagért cserébe azonban jóval szigorúbb feltételeket szabhatnak, mint azt a kormány szerette volna, az EU nem bánik velünk majd kesztyűs kézzel. A jegybanktörvényen és a stabilitási törvényen túl akár az adópolitika jelentős átírása is terítékre kerülhet.

Jelentős előrelépés, hogy Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter bejelentette, hajlandó a kormány készenléti hitelről tárgyalni az IMF-fel, ugyanakkor alapvetően a valutaalap nem is adott más lehetőséget a készenléti hitelkeret helyett, „ha ezt nem fogadjuk el, nem is lett volna értelme kimenni” tárgyalni a szervezettel, mondta Móró Tamás a Concorde elemzési vezetője az Indexnek.

Fellegi ma délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Orbán Viktorral folytatott egyeztetésről jön, és felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől arra, hogy készenléti hitelről tárgyaljon az IMF-fel. Tárgyalásról egyelőre persze nincs szó: Fellegi a jövő héten készül Washingtonba, ahol előzetes egyeztetést folytat az IMF-fel, melynek vezetése csak január 18-án dönt a magyarországi tárgyalódelegáció mandátumáról. Ráadásul távolról sem csak az IMF-ről van szó: Fellegi egyelőre nem kapott időpontot Brüsszelben, pedig a hiteltárgyalások az EU-val és az IMF-fel együtt folynának. A miniszter az USA-ból hazafelé szeretne egyeztetni az Európai Bizottsággal is, jelezte már korábban. A mai bejelentés súlyát az növeli ezzel együtt, hogy a kormány eddig az IMF-tárgyalásokról úgy beszélt, hogy nem engedünk szuverenitásunkból és olyan védőhálót akarunk, ami biztosítja az eddigi gazdaságpolitikai szabadságot.

Szabad kezek politikája

Amikor a kormány novemberben bejelentette, hogy újabb hitelmegállapodásról kezd tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, nem egy a korábbi IMF-hitelhez hasonló konstrukcióban gondolkodnak. A minisztérium közleménye szerint „jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel”.

Levegőhöz jutott a forint

Tíz óra körül, Fellegi bejelentésére megtorpant a forint rohamos gyengülése, és az euró árfolyama a reggeli 324 körüli szintről 322 forintra erősödött. A forint zuhanása szerdán kezdődött, amikor a 321-es szintet is elérte az euróval szemben, megugrottak az állampapírhozamok, soha nem látott szintre került a magyar csődkockázat, az OTP csaknem 7 százalékos mínuszban zárta a napot, külföldi lapok címoldalára kerültünk. Az elemzők szerint addig, amíg a kormány nem állapodik meg az IMF-fel és az EU-val, sok jóra nem számíthatunk, csütörtökön nap közben tovább folytatódhat az esés.

Az NGM szerint ez „a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket”. A bejelentés után több kormányzati politikus is nyilvánvalóvá tette, elővigyázatossági hitelkeretről szeretnének tárgyalni. Orbán Viktor az IMF-együttműködés újraélesztésének bejelentése után elmondta, olyan megállapodást szeretnének a valutaalappal, amely mellett a szabad kezek politikáját nem kell feladni.

A Nemzetközi Valutaalap küldöttségét vezető Christoph Rosenberg azonban csakhamar közölte, tekintve Magyarország sebezhetőségét, egy készenléti (SBA) hitelmegállapodás lenne a legjobb az ország számára. „A program előkészítő munkálatai nem folytatódhatnak addig, amíg a kormány nem jelzi, hogy hajlandó SBA alapon tárgyalni" - mondta Rosenberg, aki ugyanakkor hozzátette, az kezelhető elővigyázatosságiként.

Engedett a kormány

Fellegi bejelentésének tükrében tehát úgy tűnik, Magyarország végül mégis egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást köthet, azt azonban kezelheti egyfajta védőhálóként is, egyelőre ugyanis nem szorul arra, hogy közvetlenül felhasználja, a rendelkezésre álló összeget csak akkor hívja le, ha hirtelen romlani kezd a helyzete. Ez az elővigyázatossági-készenléti hitelmegállapodás (P-SBA), ilyet Magyarország az 1990-es években többször is kötött az IMF-fel, és akkor a hitelkeretnek végül tényleg csak a töredékét hívtuk le.

A konstrukció abban segít az államoknak, hogy le tudják küzdeni a rövidtávú költségvetési problémáikat. Vagyis ha elszalad a hiány, a kormánynak ki kell dolgoznia egy tervet annak csökkentésére, az IMF pedig a közösen megállapított célok megvalósításától függően utal bizonyos összegeket, amik segítenek abban, fenntartható maradjon a költségvetés és ne váljon finanszírozhatatlanná az állam, miközben rendbe rakja a pénzügyeit. A hitelnyújtás időtartama jellemzően 1-2 év, a visszafizetés határideje pedig 3,5-5 év.

Kemény feltételeket szabhatnak

Az elővigyázatossági-készenléti hitelmegállapodásnak keményebb feltételei vannak, mint az elővigyázatossági hitelnek. Utóbbit csak krízis megelőzésére használhatják olyan államok, amik amúgy stabil alapokkal rendelkeznek. Az igénybevevő államoknak lehetnek gyenge pontjaik, de nincs szükségük olyan mértékű kiigazításra, mint a készenléti hitel esetén. A felvevő államoknak meg kell felelniük bizonyos előre rögzített feltételeknek, és ehhez társul később egy félévente tartott felülvizsgálat, ami az ország gyenge pontjaira koncentrál.

A készenléti hitel ezzel szemben egy szigorú gazdaságpolitikai ellenőrzéssel járó megegyezést igényel, a feladat pedig az, hogy olyan programot dolgozzunk ki, amiben a számok hitelesek, a tartalom pedig a belső szempontoknak és érdekeknek is megfelel, mondta a közgazdász, aki szerint sok mindenben, például az adópolitikában megmarad a kormány mozgástere.  Az IMF egy keretet fog megállapítani, ezt a keretet pedig célszerű közösen kidolgozni, hogy meg tudjuk győzni a többi piaci szereplőt is.

Véget érhet a kormány szabadságharca

Fellegi Tamás csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, még semmilyen olyan papírt nem látott, ami az IMF-EU-hitelért cserébe kért gazdaságpolitikai feltételeket tartalmazná, így azokról nyilatkozni sem tud. Elemzői találgatások szerint azonban az elmúlt hónapok eseményei után az EU kemény feltételeket szabhat. Bár most minden a jegybanki és stabilitási törvényről szól, várhatóan ennyiben nem merülnek ki a hitelmegállapodás feltételei.

„A tárgyalásokkal kapcsolatban a legfőbb probléma az, hogy a korábbi összetűzések után már az EU sem tudna arcvesztés nélkül beleegyezni a hitelfolyósításba úgy, hogy nem szab szigorú feltételeket. Itt megjelenhet az elmúlt másfél év összes egymásra rakódó ügye, hiszen most van olyan helyzet, amikor beleszólhat a folyamatokba" - mondta az Indexnek Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfoliomenedzsere.

A portfolio.hu csütörtöki cikkében felidézi a Román IMF-megállapodást, ahol például tételesen megjelölték, hogy a központi kormányzatnak és a helyi önkormányzatoknak hogy kell csökkenteniük 90 napon túli fizetési hátralékaikat. Bérköltség kontrollt írtak elő a közszférában. A beruházások hatékonyságának növelése érdekében munkacsoportot hozattak létre, ami a következő 3-5 évben vizsgálja a fő projekteket és jelent róluk, elkerülendő a csúszásokat. A pénzügyminisztériumnak pedig jelentenie kell, ha ez mégis előfordulna, akár időbeli, akár költség értelemben.

Párhuzamot vonva akár elképzelhető, hogy Brüsszel a magyar Költségvetési Tanács eredeti funkcióinak visszaállítását is kérné. Romániában a hatósági árszabályozás és a határokon átnyúló kereskedés jogi és fizikai akadályainak mielőbbi lebontását illetve egy független, erős energiapiaci felügyeletet létrehozását, hasonló kérések Magyarországgal szemben is megfogalmazódhatnak.

Közös érdekünk

Sarkadi Szabó Kornél a Hungária Értékpapír Zrt stratégiai igazgatója az Indexnek azt mondta, az IMF-fel kötendő készenléti hitel-megállapodás magával vonhat kötelező és opcionális gazdaságpolitikai változásokat is. Ezek között az ellátórendszerek (főleg közigazgatás, önkormányzat) átalakításának felgyorsítása, a kiadáscsökkentések folytatása, illetve a közteherviselés kiszélesítése a tehetősebb rétegekre (akár az egykulcsos adórendszer módosítása, akár vagyonadó, ingatlanadó formájában) szerepelhet, ugyanúgy, mint az egyszeri szektor adók folyamatos kivezetése.

Sarkadi szerint a helyzet megoldása egyébként nem csak Magyarország érdeke, hanem mindenkié. Az IMF és az EU a pénzügyi kockázatok növekedésétől és a pénzügyi fertőzés tovább terjedésétől tart, amennyiben Budapest bedől. A regionális piac és a szomszédos országok is megszenvednék, ha Magyarországban romlana a helyzet és senki se úszná meg valamilyen kedvezőtlen hatás nélkül.

Mint ismert, a kormány eredetileg már februárra megállapodást várt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig úgy vélte, ha akarunk, akár öt perc alatt meg tudunk állapodni a valutaalappal. A nemzetközi szervezetek és Magyarország között felmerülő konfliktusok hatására azonban később londoni elemzők úgy vélték, tavasznál előbb aligha jut dűlőre a kormány.

Rovatok