Az Európai Bizottság mai ülésén döntést hozott arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen három ügyben, köztük a decemberben elfogadott jegybanktörvény kérdésében. A jogszabály kiemelt fontosságú, hiszen többek között ezen múlik, hogy egyáltalán megkezdődnek-e a hiteltárgyalások az EU-val és az IMF-fel.

Az EU határozata szerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:

• a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, így lehetősége van belülről befolyásolni a döntéseket
• a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
• a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
• a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
• problémás lehet a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)
• szintén problémás lehet a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
• bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét.

Bár az EU és az IMF tárgyalódelegációja már decemberben jelezte, hogy az akkor még csak tervezett új szabályozással súlyos problémáik vannak, ezért a benyújtás elhalasztását kérik, a kormány mégis úgy döntött, hogy benyújtja, és az év végéig el is fogadtatja az új törvényt - a delegációk akkor nagyrészt emiatt távoztak az országból. A törvényalkotás sietségét jelzi, hogy mire az Európai Központi Bank el tudta készíteni a véleményét az eredeti javaslatról, addigra a parlament már más szövegről tárgyalt.

Az ominózus 1-1,5 pont

A készülő törvénnyel kezdetben számos problémája volt az uniós szerveknek, így a nyomást érezve a kormány menet közben több ponton módosította a javaslatot: Szijjártó Péter január eleji nyilatkozata szerint az EKB kifogásolt 15 pontja közül „13,5-14 pontot a parlament elfogadott".

Ez azonban nem volt elég, hiszen a maradék 1-1,5 pont éppen az egyik leglényegesebb: a jegybankelnök fizetésének korlátozása mellett a monetáris tanács kibővítése és egy új alelnök kinevezésének lehetősége, amik az unió szerint azzal a veszéllyel járnak, hogy a kormány befolyást szerez a jegybank irányításában. Ez pedig szöges ellentétben áll a nemzeti bankok függetlenségét védő uniós szabályozással.

Veszélyben a függetlenség

Ezzel a véleményével az unió nincs egyedül: Simor András jegybankelnök korábban az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy már az új monetáristanács-tagok tavaszi kinevezése is veszélyeztette a függetlenséget. Csalódnia kellett azon várakozásában, hogy az új tagok munkáját majd a törvény szelleme és az arra tett esküjük határozza meg.

De szerinte a kormány így is elégedetlen volt azzal, hogy a tanács nem befolyásolja megfelelően az MNB szakmai stábjának a működését – ezért most megfenyítik a stábot, és egy új alelnök kinevezésével kiüresítik a jelenlegi felső vezetés irányítási jogkörét.

Homályos indokok

Az, hogy miért ragaszkodik a végsőkig a kormány a kritizált pontok megtartásához, a kormányzati kommunikáció alapján igen homályos. A hivatalos indoklás szerint egy nagyobb létszámú monetáris tanács jobban megfelel az MNB növekvő feladatkörének, ugyanakkor ezzel nem ért egyet sem maga az MNB, sem az EKB.

Ráadásul az sem indokolná feltétlenül a mostani pontok megtartását, ha a kormány valóban a jegybanki döntésekbe való közvetett beleszólásra törekedne - a kormány és a jegybank között állandó konfliktusforrást jelentő kamatról ugyanis már most is egy olyan monetáris tanács dönt, amelyben többségben vannak a fideszes többségű gazdasági bizottság által jelölt, tavaly megválasztott tagok.

Csúszhat az IMF-hitel

Ráadásul a kérdés nem csak az EU miatt kínos: ameddig nem módosul az uniós jognak megfelelően a jegybanktörvény, addig meg sem kezdődhetnek a tárgyalások az EU és az IMF hitelcsomagjáról. Ezt korábban mindkét szervezet jelezte, azonban a kormány úgy vélte, a decemberi módosításokkal már eleget tettünk az elvárásoknak.

A mai döntés ugyanakkor minden korábbinál tisztább jelzés, hogy a törvény továbbra sem megfelelő, így a kormánynak rendkívül gyorsan kell cselekednie: Fellegi Tamás január 20-án találkozik Ollie Rehnnel, kérdés, milyen garanciák lehetnek elégségesek arra, hogy megnyugtassa.

Gyurcsánynak szabad volt?

Giró-Szász András kormányszóvivő múlt héten az uniós vádak ellen azzal védekezett, hogy 2004-2005-ben senkinek nem volt problémája az unióban azzal, hogy a Gyurcsány-kormány megemelte a monetáris tanács tagjainak és az alelnököknek a számát.

A párhuzam ugyanakkor nem pontos: Gyurcsány Ferenc 2004-es hatalomra kerülése után egy olyan jegybanktörvény-módosítást fogadtatott el parlamenttel, amely alapján két tagot a miniszterelnök, kettőt pedig az MNB elnöke jelölhet a tanácsba, így 2005 elején egyszeri aktusként valóban felduzzasztották a miniszterelnök jelöltjeivel a monetáris tanács létszámát, azonban az a régi tagok mandátumának lejártával visszaesett a korábbi szintre.

Az akkori lépés inkább a tavaly év eleji törvénymódosításra emlékeztet, amikor a Gyurcsány-kormány által kialakított jelölési procedúrát úgy módosították, hogy az összes új tagot a parlament gazdasági bizottsága jelölje. Ennek eredményeképpen a hétfős testületben megüresedő mind a négy helyet a gazdasági bizottságban többségben lévő Fidesz jelöltjei kapták.

Az igaz, hogy akkor nem indult ellenünk eljárás, de az EKB-nak mindkét esetben voltak kifogásai: bár jogi vétót nem emelt semelyik lépés ellen, azokat szakmai alapon kifogásolta.