Egyetértettek az unió pénzügyminiszterei az Európai Bizottság korábbi álláspontjával, miszerint Magyarország nem fenntartható módon csökkentette költségvetési hiányát az elvárt három százalék alá. A brüsszeli találkozó utáni sajtótájékoztatón Margrethe Vestager, az elnöklő dán miniszter hozzátette: ez lehetővé teszi a bizottságnak, hogy további lépéseket tegyen a Magyarország ellen túlzottdeficit miatt folyó eljárásban.

Eszerint tehát pénzügyi szankciók kivetéséről dönthetnek Magyarország ellen 2013-tól, ha Budapest nem tesz további intézkedéseket a költségvetési politikájában. Olli Rehn, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse az ülésen megismételte a végrehajtó testület álláspontját, a tavalyi és idén várható kedvező hiánymutató elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető.

A döntés megszületésével Rehn gazdasági és pénzügyi biztos megkezdheti az egyeztetéseket regionális politikáért felelős kollégájával, Johannes Hahnnal a kohéziós alapból szánt pénzügyi kötelezettségvállalások esetleges felfüggesztéséről.

Ez önmagában még nem jelentené a pénzcsapok automatikus elzárását, a felfüggesztéssel kapcsolatos döntés 2012 végéig visszavonható, ha Magyarország megyőző intézkedéseket hoz a fenntarthatóan alacsony hiánycél érdekében.

Ugyanakkor újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón Rehn megerősítette, hogy ha Magyarország nem alakítja megfelelően költségvetését, akkor Magyarországnak számítania kell a támogatások felfüggesztésére. A dán elnökség nevében beszélő Margrethe Vestager és Olli Rehn egyetértettek, hogy az EU-ban most már nagyon szigorúan kell venni a pénzügyi fegyelmet, ezért a tanács is a bizottság is fontosnak tartják, hogy világos legyen: aki nem teljesíti a kötelezettségeket, azoknak szankcióval kell számolniuk.

Az eurózónán belüli tagállamokra a hatos csomag alapján szinte automatikusan pénzbüntetés vár. A zónán kívüliekkel szemben a kohéziós alapok felfüggesztése lehet a fegyelmező eszköz, ám ennek jóváhagyásához a tanácsban minősített többség kell.

Mint ismert, az Európai Bizottság januárban úgy döntött, érvényben tartja Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást, mivel hazánk mindössze formailag - a nyugdíjpénzek becsatornázásával -teljesítette az elvárt hiánycélt.