A Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyamatosan egyeztet a magyar kormány képviselőivel - mondta Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) budapesti rendezvényén csütörtökön.
A szakember kifejtette: a Valutaalap folyamatos párbeszédet folytat a magyar kormánnyal, és több javaslatát is nyilvánosságra hozta a január végi országjelentésben. Hangsúlyozta: sok minden múlik most a magyar kormányon. A Malév leállására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: az IMF nem tesz úgy, mintha szakértő lenne a közlekedési vállalatok hatékonyságának javításában. Elmondta ugyanakkor, hogy figyelnek az olyan társaságokra, mint amilyen a BKV, a MÁV, vagy immár a Malév is, mivel azok jelentősen megterhelik a költségvetést.
A magyar gazdaságpolitikának a stabilitásra és a növekedésre kell összpontosítania. Ivaschenko úgy vélte, mind rövid-, mind közép, mind hosszú távon gondot jelent a növekedés. Hozzátette, hogy Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a kivitel jelenti a növekedés egyetlen forrását, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge.
Ivaschenko emlékeztetett: az IMF az idei évben 0,3 százalékos magyar GDP-növekedésre számít. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szervezet ronthat ezen a prognózison, mivel az kedvező euróövezeti forgatókönyv alapján született.
A szakember szerint a megfelelő kiigazítás segíthet a fenntartható költségvetési politika kialakításában és a növekedés beindításában. Hangsúlyozta: a költségvetés bevételi és kiadási oldalait érintő intézkedések megfelelő összetétele szükséges ahhoz, hogy a kiigazítás ne fékezze túlságosan a gazdasági növekedést.
Ivaschenko szerint javítani kell Magyarország befektetői megítélésén, így lépések szükségesek a különadók kivonása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, illetve a magánjogi szerződések szentségének biztosítása érdekében. A monetáris politikát az IMF magyarországi képviselője megfelelően óvatosnak nevezte.
A kelet-közép-európai térség különösen ki van téve a bankok tőkekivonásának és az eszközleépítésnek. Ivaschenko elmondta: a határokon átívelő térségbeli bankok elsősorban a szabályozás miatt építik le eszközállományukat.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a válságkezelésben a térség még nem végezte el valamennyi munkáját. Úgy fogalmazott: „a térség még nincs abban a szakaszban, amikor azt lehet mondani, hogy elvégeztünk minden takarítást, és készen állunk a továbblépésre”.
Az IMF a január végén publikált országjelentésében kemény kritikákat fogalmazott meg Magyarországról. A dokumentum szerint nem csak a rossz külső körülmények, hanem kormányzati hibák sora is kellett az ország körüli problémák kialakulásához. Külön kiemelték a végtörlesztés és az ágazati különadók okozta károkat, kritizálták az adó- és munkaügyi szabályozás változásait. A jelentés szerint a kilátásaink nem túl jók, és már akklor is figyelmeztettek, hogy növekedésünk lassabb, a hiányunk nagyobb lehet, mint amekkorát a kormány és Brüsszel vár.