Felkerült a parlament honlapjára a devizahitelezés okait vizsgáló bizottság jelentése, amit lapunk korábban már ismertetett. A bizottság a jelentést kiegészítette saját javaslataival. A testület azt ajánlja a kormánynak, hogy vizsgálja meg, hányan vannak azok, akik nem a bankokon, hanem pénzügyi szolgáltatókon és hitelközvetítőkön keresztül adósodtak el, ezért kimaradtak az adósmentő csomagokból.
A javaslat szerint ennek a csoportnak is be kellene kerülnie az eszközkezelő kedvezményezettjei közé, illetve meg kellene vizsgálni valamennyi devizás hitel „felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét” – olvasható a dokumentumban; ezt a javaslatot részleteiben nem bontották ki. A bizottság javaslatai arra szakértői elemzésre épülnek, ami a devizaeladósodásért a kormányokat, a bankokat, a pénzügyi felügyeletet, a nemzeti bankot és a lakosságot is felelőssé teszi.
A bizottság szocialista tagja, Steiner Pál megerősített értelmezésünket: a javaslat minden devizahitelesre vonatkozna, azonban a bizottság részletesebben nem foglalkozott a megvalósítás lehetőségeivel. A bizottság ellenzéki tagjai által is megszavazott – a bankrendszernek nagyságrendileg ezermilliárd forintnál is nagyobb veszteségeket okozó, ráadásul a szűkös és drága forinthitel-kínálat miatt lényegében megvalósíthatatlan – javaslat Steiner szerint inkább csak egy elmélet felvetés, a részletek kidolgozása a kormány szakértőinek a feladat lesz.
Szerinte az elképzelés azért kerülhetett be a dokumentumba, mert a bankszövetség elnöke, Patai Mihály bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a bankok is hibásak a devizahitelezésért, a jegybank elnöke pedig ugyanitt azt mondta, hogy az ilyen kölcsönök árfolyamkockázata tízéves horizonton felmérhetetlen. Steiner szerint ezekért a hibákért nem lehet kizárólag az adósokat felelőssé tenni.
A bizottság több, már korábban is elhangzó javaslat mellett – magáncsőd bevezetése, pénzügyi és fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása, a hitelközvetítők felsofokú végzettségének megkövetelése – új elképzeléseket is megfogalmazott. Az egyik szerint a kormánynak összesítenie kellene azok számát, akik nem bankokon, hanem pénzügyi vállalkozásokon, illetve hitelközvetítőkön keresztül vették fel a devizahitelüket.
Ez a kör jellemzően olyan adósokból áll, akiknek alacsonyabb – vagy alacsonyabb legálisan szerzett – jövedelme miatt nem volt esélyük arra, hogy banki kölcsönt kapjanak, ezért mentek a lazább feltételeket támasztó hitelközvetítőkhöz.
A bizottság most azt mondja: mivel ők kimaradtak az eddigi adósmentő csomagokból (végtörlesztés, árfolyamrögzítés), a kormány legalább a végleg bedőlt hitelesek ingatlanjait felvásároló eszközkezelő kedvezményezettjei közé fel kellene vegye őket.
A szakértői jelentés szerint a devizahitelezés terjedésekor hibát hibára halmozó Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) jobban össze kellene hangolja a munkáját a fogyasztóvédelmi- és versenyhatósággal, például abban, hogy közösen vizsgálják a hitelek árazását, „mert a hitelkamatok sokszor az országkockázat által indokoltnál gyorsabban emelkednek”.
A bizottság úgynevezett „kioktatási szabályok” bevezetését is javasolja. Ez egy minden hitelfelvételt megelőző kötelező eljárás lenne, ami az ügyfelek alapos, minden kockázatra kiterjedő felvilágosítását jelentené. Emellett egy – szintén nem részletezett – „kötelező jogi képviselet biztosítása” is a szabályok közé kerülne.
Úgy tudjuk, a szakértői tanulmány a bizottsági javaslatokkal együtt most a kabinet szakértőinek a kezében van, arról még nem született döntés, hogy a kormány a megfogalmazott javaslatokból mit támogat majd, és mit nem. A javaslatokról és annak kormányzati fogadtatásáról lapunk megkérdezte a nemzetgazdasági tárcát, a minisztériumtól várjuk a választ írásos kérdéseinkre.