Egy kft. bejegyzéséért márciustól 15 ezer helyett 50 ezer forintot kell fizetni. Csődeljárást már csak az adós kezdeményezhet maga ellen, a hitelezője nem; az eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet. Az egyórás cégalapításnak vége, írja a Napi Gazdaság.
Március elsejétől jelentősen drágul a cégbejegyzés illetéke. Jelenleg az egyórás bejegyzési határidővel létrehozott cégek illetéke egységesen 15 ezer forint. A jövőben ez kft. esetében 50 ezer, bt.-nél és kkt.-nál 25 ezer forintra emelkedik, míg egyéni cég alapításánál 15 ezer forint illetéket kell fizetni a cégbíróságnak. A cégeljárás gyorsaságát érintő törvénymódosítás, hogy az egyszerűsített eljárás keretében ezentúl kizárólag a cégalapítás történik az adószám kiadásától számított egyórás bejegyzési, illetve határozathozatali határidővel − hívta fel a figyelmet honlapján a Boros Andrea Ügyvédi Iroda. A változásbejegyzési eljárásokban a cégbíróságok elbírálási határideje 15 nap, így ezzel megszűnnek az egyórás cégalapítások.
Januártól a cégalapításkor az adóhatóság az úgynevezett adóregisztrációs eljárás keretében (amelynek ügyintézési határideje legfeljebb 8 nap) egybeveti az alapító tagok és vezető tisztségviselők adatait a nyilvántartásában szereplőkkel. Az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha a társaság vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli, 15 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkezik vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt ilyen mértékű adótartozást felhalmozó cégnek, vagy amelynek az adószámát törölték. A tisztességtelen vagyonátruházás kiszűrése érdekében az adóregisztrációs eljárást a változásbejegyzéseknél is alkalmazza az adóhatóság.
Januártól már nemcsak a vezető tisztségviselők, hanem a társaság tagjainak az adószámát is fel kell tüntetni a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmekben. A személyes adatok köre is kibővül, a név, lakcím és adószám mellett a tag és a vezető tisztségviselő anyja neve, születési helye és ideje is bekerül a cégnyilvántartásba. Az újonnan alapított cégeknek januártól kötelező a kamarai regisztráció, míg a már bejegyzett cégeknek március elsejéig kell bejelentkezni, ennek költsége ötezer forint.
Tovább szigorították a cégbeszámoló közzétételére vonatkozó szabályokat is, ha a vállalkozás elmulasztja azt a céginformációs szolgálatnak elküldeni, az adóhatóság már az első felhívásával egyidejűleg 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Márciustól csak az adós gazdasági társaság kezdeményezhet maga ellen csődeljárást, a hitelező nem, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ez is gyakran visszaélésekre adott lehetőséget. A csődeljárásban kötelező lesz a jogi képviselet, az eljárás kérelmét külön rendeletben meghatározott formában kell benyújtani. Lényeges változás, hogy márciustól az adós cég a csődeljárás elindulásával (a csődeljárás célja a társaság reorganizációja, a hitelezőkkel egyezséget kötve) 90 nap helyett 120 napig kap fizetési haladékot a vele szembeni követelések teljesítésére.
Létrejön várhatóan 2012 júliusáig az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH) egy olyan elektronikus nyilvántartás, amelyből megismerhetők a megindult, de még nem jogerős csőd- és felszámolási eljárások. Változik a csődeljárásban és felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus úton történő kijelölésének szabálya is. Az erről szóló rendelet tervezetét társadalmi vitára bocsátotta az igazságügyi tárca, a véleményeket február 21-ig várják. A szaktárca szerint a jogszabály-módosítás elősegíti, hogy a felszámoló szervezeteket a székhelyükhöz, fióktelepükhöz közel eső településeken lévő, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló cégekhez rendelje ki a bíróság. Cél "a felszámolók közötti arányosabb ügyelosztás és ezzel a bírósági fizetésképtelenségi eljárások gyorsítása".
A felszámolói névjegyzék adatait használó informatikai rendszert az OBH elnöke üzemelteti (az elnök 9 évre Handó Tünde, eddig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala működtette a számítógépes programot.) A programot az OBH elnöke hagyja jóvá.
A kormány december végén ismét módosította a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletét. E szerint az új névjegyzékbe kerülésre május 1-jéig kell pályázatot kiírnia a nemzetgazdasági tárcának úgy, hogy a pályázatbeadás kezdő időpontja nem lehet korábbi november 1-jénél. A névjegyzékbe vehetők keretszámának a korábbinál legalább az egyötödével nagyobbnak kell lennie. A lajstromba kerülésre 1991 óta nem hirdettek pályázatot. Az elmúlt években átlag 120 cég szerepelt a listán. (Ezek közül jelölik ki a bíróságok a fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok felszámolóit, illetve a csődeljárások vagyonfelügyelőit.) A pályázat kiírási határidejét korábban 2011. január elsejéről július elsejére, majd december 31-re csúsztatták.
Az új szabályok szerint hétévenként kell új névjegyzék felállítására pályázatot kiírni. "Szigorodnak a kizárási és összeférhetetlenségi szabályok, illetve a felszámolókkal szemben támasztott szakmai követelmények is pontosításra kerültek" - olvasható a KIM honlapján.
Az idén januártól új kategóriaként létrehozott "stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek" csőd- és felszámolási eljárásaiban csak az állami felszámoló − az eddig alapesetben kizárólag pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók felszámolását végző − Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. járhat el. E cégnek nem kell pályáznia a felszámolói névjegyzékbe kerülésre, a szükséges adatokat közvetlenül küldi el a névjegyzéket vezető szaktárcán