A keddi Magyar Közlönyben publikált, idén és 2013-ban százmilliárdos nagyságrendű megszorítások idén 0,1 százalékos, míg jövőre 0,4 százalékos költségvetési kiigazítást jelentenek. Ezt Banai Péter, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára közölte a Portfolio.hu kérdésére a minisztérium szerdai online sajtótájékoztatóján. A minisztérium néhány órával korábban kiadott közleményében még az állt, hogy nem jelentenek kiigazítást a közzétett intézkedések.

A Portfolio.hu beszámolója szerint Banai úgy fogalmazott: „az intézkedések 2012 évi hatása a GDP 0,1%-át, 2013-as hatása a GDP kb. 0,4%-át éri el [...] A kormány célja a 2012 évi 2,5 %-os és 2013. évi 2,2%-os hiánycél teljesítése. A határozat elsődlegesen a 2013. évi hiány elérésére fókuszál, néhány területen ugyanakkor a döntően 2013. évi hatású változtatásokat már 2012-ben el kell kezdeni”. Egy másik újságrói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „a gyógyszerkassza tekintetében idén néhány milliárd forint, jövőre ennél jóval nagyobb mértékű megtakarítás is elérhető”.

Ezek alapján idén 30 milliárd forintos pótlólagos egyenlegjavulást tervez a kormány, ami a korábbi 150-200 milliárd forintos elcsúszásokról szóló elemzői várakozásokhoz képest kevésnek tűnik, írja laptársunk. A kormány a határozatban egyebek mellett beszerzési stopot rendelt el, a minisztereknek javaslatot kell tenniük egyebek mellett a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának – a 2012-eshez viszonyított – csökkentésére. A határidő pedig sürgős: a BKV 2013-as csökkentését három miniszternek, a fejlesztésinek, a nemzetgazdaságinak és a belügyminiszternek, február végéig kell megterveznie. Emellett az eredetihez tervezetthez képest nem egy, hanem csak félévvel, 2013 júliusára csúsztatná el az elektronikus útdíj bevezetését. Csak ez utóbbiból befolyhat egy félév alatt akár 50 milliárd forint, ami a GDP-nek több mint 0,1 százaléka.

A hiány idei lefutására vonatkozó kérdésre a helyettes államtitkár azt mondta: „a korábbi évek szezonalitási adatai és az idei folyamatok alapján az időarányosnál nagyobb hiány várható mind az első, mind a második negyedévben". Ugyanakkor „a hiány lefutása – főképp a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavalyi befizetései miatt – eltér a tavalyi évitől, vagyis az utolsó negyedévben arányaiban kevesebb bevétel várható".