Bár a magyar ingatlantulajdonosok 85 százaléka tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt 5 évben, legnagyobb részt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva, derül ki a Knauf Insulation által készített közvélemény-kutatásból.
A fűtési költség a magyar ingatlanok 34 százaléka esetében 20 és 30 ezer forint közé esett, 21 százalékuknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, idei téli hónapokban. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33 százaléka az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha azonban fordít erre, 36 százaléka szigeteléssel, 32 százalékuk a nyílászárók cseréjével, további 32 százalékuk pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlana energiafelhasználását.
Otthona környezeti szempontú fenntarthatóságát segítő fejlesztéseket alig a lakosság pár százaléka valósított meg; hőszivattyút a megkérdezettek 3 százaléka, napkollektort 1,4 százalékuk, napelemet pedig mindössze 0,36 százalékuk helyezett üzembe otthonában. A kutatásban megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől.
A kutatásában résztvevők 35 százaléka családi házban, 36 százaléka téglaépítésű társasházban, 29 százalékuk pedig panellakásban lakik. A megkérdezettek otthonainak 22 százaléka 1960 előtt, 13 százaléka 1960 és 1970 között, 23 százaléka 1970 és 1980 között, 20 százaléka 1980 és 1990 között, 8 százaléka 1990 és 2000 között, 13 százaléka pedig 2000 után épült. Mivel energiahatékonysági szempontból mindössze ez a 13 százalék tekinthető korszerű épületnek, a téli hónapokban a megkérdezettek 21,6 százaléka 30 000 forintot meghaladó összegben, 34 százaléka 20 és 30 ezer forint között, 26 százalékuk 10 és 20 ezer forint között költ fűtésre, és mindössze 8 százalékuk fizet e célból kevesebbet, mint 10 000 forint.
A megkérdezettek 44 százaléka semmilyen energiahatékonysági beruházást nem végzett otthonán az elmúlt 5 évben. A fejlesztések az ingatlantulajdonosok több mint kétharmada (75%) esetében anyagi okok miatt maradtak el, pedig mindössze 13 százalékuk elégedett otthona jelenlegi energiahatékonysági állapotával.
A kutatásból kiderült, hogy az ingatlantulajdonosok 73 százaléka tervez a közeljövőben valamilyen energiahatékonysági beruházást, az esetek több mint harmadában szigetelést. Elsősorban (43%) a családi házban élők tervezik szigetelni otthonukat és lecserélni vagy szigetelni a nyílászárókat, mivel tudják, hogy ezek jó, sokszorosan megtérülő befektetések. A szigetelést tervező ingatlantulajdonosok többsége a szakértők által igen vékonynak ítélt, 10 cm vastagságú, polisztirol, homlokzati vagy beltéri szigetelésbe ruházna be, amit az is indokol, hogy a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, ezt követően pedig minden, szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.
„A tulajdonosok többsége 100 és 300 ezer forint közötti összeget tud ingatlanának energetikai fejlesztésére fordítani, ami igen alacsony összeg egy szakszerű, jó minőségű beruházáshoz” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Az európai országok többségében már elérhető, lakossági energiahatékonysági finanszírozási mechanizmus nagy segítséget jelentene a családoknak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy kutatásunk alapján a magyar ingatlantulajdonosok 44 százaléka venne igénybe ilyen lehetőséget otthona energiahatékonysági fejlesztése céljából” – mondta Aszódy Tamás.