Kompromisszumot kötött a kormány a Bankszövetséggel az árfolyamrögzítés feltételeiről – értesült az Index. Úgy tudjuk, az egyezségre a Bankszövetség az esti órákban bólintott rá, a törvényt az új feltételek átvezetése után a parlament rövid időn belül elfogadhatja.
A legfontosabb újdonság, hogy a kedvezmény azoknak járna, akik 20 millió forintos vagy kisebb hitelt vettek fel devizában (svájci frankban, euróban vagy japán jenben).
A megállapodás részeként a Bankszövetség kérésére a kedvezményezetteknek csak lépcsőzetesen nyitják meg az árfolyamgát-rendszert.
Úgy tudjuk, hogy a lépcsőkről az utolsó pillanatig is zajlottak az egyeztetések. A kormány azt szerette volna, ha minél szűkebb, a bankok azt, ha tágabb határidőket szabnak. A törvény hatályba lépése utáni első két hónapban csak a közszolgák jelentkezhetnek be, a harmadik hónaptól a jogosultak köre a jelzáloghitelesekkel bővülhet, az ötödik hónaptól egészen év végig pedig a szabad felhasználású devizahitelesek is kérhetik a hiteltörlesztést kiszámíthatóvá tevő rögzítést – ez lehet a végső változat, de egy kormányzati forrásunk szerint három hónap alatt mindenki előtt megnyitnák a lehetőséget.
A lépcsőknek több szempontból is van jelentősége: nyilván minél előbb minél nagyobb tömegek lépnek be, annál nagyobb a banki oldalon a veszteség. De nem feltétlen ez az elsődleges szempont egy ötéves programnál, a bankok azonban a végtörlesztési rohamnál egyszerűen alig bírták az adminisztratív terheket, több pénzintézetben csak belső átcsoportosítással tudták kezelni a helyzetet, a távolabbi lépcsők ebben segítenek.
Az eredeti tervek szerint azok kérhették volna az árfolyamgátat, akinek a devizahitel fedezetéül szolgáló ingatlanjuk forgalmi értéke – a fedezetként való elfogadáskor – nem haladta meg a 30 millió forintot, erről szólt a kormány és a Bankszövetség között létrejött decemberi megállapodás, mely, akkor úgy tűnt, a bankokkal való megbékélés korszakának kezdete lehet.
A Fidesz azonban a belépési korlát megemelését javasolta februárban. Eszerint mindenki kérhette volna a rögzítést, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel. A Bankszövetség akkor nem kommentálta ezt a számukra kedvezőtlen módosítót, információink szerint az ügyben nem is voltak előzetes egyeztetések a kormánnyal. A javaslatot benyújtó fideszes Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke akkor közölte, hogy egyeztetéseket kezdeményez a Bankszövetséggel, mert az árfolyamgát rendszerének módosítása nem ultimátum, hanem egy javaslat, a Fidesz frakció javaslata.
Az eredeti javaslat az adósok 71-72 százalékát fedte volna le. Úgy tudjuk, a mostani kompromisszumos megoldással a kormány és frakció számításai szerint ez az arány most 80 százalék fölé emelkedik.
Február elején az Index elsőként számolt be arról, hogy a kormány várhatóan 2017. június 30-ig kitolja a kibővített árfolyamrögzítést. Újdonság volt, hogy a lízingesek is segítséget kaphatnak, de a devizában törlesztő devizahitelesek nem. A kabinet akkori számításai szerint az árfolyamrögzítéssel az átlagos adós 59 ezres törlesztője 41 ezer forintra csökkenhet.
A kedvezményes törlesztésre az akkori tervek szerint áprilistól idén év végéig lehetett volna bejelentkezni, ha a javaslatot a parlament időben elfogadja, akkor az április határidő most is tarthatónak tűnik.
Már akkor is a tervek között szerepelt, hogy a közszféra (a végtörlesztésben hoppon maradt) dolgozóit a bankok soron kívül bírálják el, illetve ez a kör egyszeri, vissza nem térítendő támogatást is kaphat július 1-ig - arról nem tudunk, hogy ebben most bármi változás lenne.
A bankok és a kormány decemberi megállapodásában az adósoknak az eredetinél kedvezőbb árfolyamrögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki idén év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton rögzítik a részletét egészen 2017 június 30-ig. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni.
A megoldás az adósoknak kedvező: a rögzített és a most éppen 240 forint körüli piaci frankárfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódna az adós gyűjtőszámláján, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.
Az ügyfél terhét jelentő tőkegyűjtőszámla három havi Bubor (budapesti bankközi kamatláb) szerint kamatozna, amit csak az 5 éves gyűjtőszámla-kedvezmény kifutása után kellene törleszteni.