Mikor és hogyan várható a gazdaság fellendülése, miben rejlik a növekedés kulcsa? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a PwC első Magyarországi vezérigazgató-felmérése, amelyben kilenc iparágból nagyjából hetven hazai nagyvállalat vett részt.

És amelyből kiderült: a globális és ebből fakadóan a magyarországi gazdasági kilátásokat továbbra is a bizonytalanság jellemzi, a helyi vagy regionális válsághelyzetek – mint a görög államcsőd vagy az eurózóna válsága – továbbra is bizonytalanságban tartják a piacokat és a befektetői döntéseket. Emiatt hazánkban a vezérigazgatók négyötöde szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy lesz-e makrogazdaság élénkülés az előttünk álló tizenkét hónapban. A cégvezetőknek csak tizenöt százaléka reménykedik a globális gazdaság élénkülésében, míg ez az arány 50 százalék világszerte a vállalatvezetők körében.

A bizalom legjobban Nyugat-Európában csökkent az európai adósságválság miatt. A legfőbb aggodalmak között szerepel például a tőkepiacok stabilitása (64 százalék), a kormányzati intézkedések, a költségvetési hiány és adósság terhek (66 százalék) és az árfolyamok ingadozása (58 százalék).

A felmérés tanulságai szerint alapvető különbség látszik a hazai és a külföldi vezérigazgatók elképzelései között a növekedés esélyeit illetően. A PwC globális felmérése szerint a cégvezetők a fejlődő országok – főként a BRIC-tagok – felé fordulnak, míg hazánkban a tervek középpontjában a már meglévő, leginkább hazai piacokon megszerzett részesedés növelése áll. A magyar cégvezetők az innovációban, és kkv-fejlesztésben, a fúziókban és felvásárlások élénkülésében, az ügyfélkapcsolatok fejlesztésében, valamint a vállalati erőforrások racionálisabb felhasználásában látja az esély a válságból való kitörésre.

A magyarországi vezérigazgatók kétharmada szerint még alaposabb és átgondoltabb stratégiai lépések kidolgozására van szüksége a következő évben. A felmérés alapján a külföldi és hazai vezetők problémái lényegesen különböznek. Globális szinten a vezérigazgatók jelentős száma (43 százaléka) arról számolt be, hogy komoly nehézség elé állítja szervezetük működését a szaktudással rendelkező, tehetséges munkaerő felkutatása és megtartása.

Ezzel szemben hazánkban elégedettek a cégvezetők a rendelkezésre álló szakképzett kollégák arányával, sőt megtartásuk a gazdasági helyzetre való tekintettel még könnyebbé is vált számukra. Jóval jellemzőbbé vált ugyanis a munkahelyi lojalitás. Az oktatási rendszer átalakításával, valamint az Y generáció és az azt megelőző generációk arányának különbsége miatt, csökkenhet majd a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő létszáma. Mindez jelentősen befolyásolhatja a hazánkba áramló külföldi befektetések számát is, valamint a korábban említett „tudásalapú gazdaság” kialakítását egyaránt.