"A magyar kormány sajnálattal ugyan, de tudomásul veszi, hogy a távközlési szektorra kivetett különadóra vonatkozó kötelezettségszegési eljárásban az indoklással ellátott véleményre 2011. november 29-én adott magyar választ, az abban foglalt jogi érveket az Európai Bizottság elutasította és úgy döntött, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszi" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön.

A tárca közölte, a magyar kormány meg van győződve arról, hogy a hatályos magyar szabályozás teljes mértékben összhangban áll az uniós joggal. A magyar kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az ágazati különadó nem csak a távközlési szektor szereplőit terheli, nem akadályozza a távközlési piacra való belépést.

"Célja a gazdasági válság körülményei között az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteher-viselésre képes adózók által az államháztartás egyensúlyának javítása. Olyan adó, amely – az adott helyzetre alkalmazandó uniós jogszabály rendelkezése hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. A magyar kormány bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága – elfogadva a magyar jogi érveket – az Európai Bizottság keresetét el fogja utasítani" - áll a minisztérium közleményében.

A telekomadót 2010 őszén vezette be a kormány, a bankok és a hipermarketek különadójával együtt. A három speciális, egyes ágazatokra kivetett, és csak három évre tervezett adók közül ez az egyetlen, amelyben Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Létezik ugyanis egy olyan EU-s szabály, hogy a szektort érintő különadók bevételét csak az ágazat fejlesztésére szabad felhasználni. A bizottság ezen az alapon támadta meg a magyar adónemet, amelynek visszavonására már többször is felszólította Magyarországot.

A magyar kormány kötelezettségszegési eljárás megindulása óta hajthatatlan az ügyben. A magyar kormány már 2011 tavaszán jelezte, hogy kész akár a bíróságig is elmenni.

Az évi 61 milliárdos adó nagyjából felét a Magyar Telekom fizette, fizeti. Ennek a tőzsdén is jegyzett cég osztalékára is kihatása volt: a korábbi években részvényenként 70 forintos osztalék emiatt 50 forintosra csökkent. Ha az Európai Bíróság az adót megsemmisíti, az osztalék ismét a megelőző szintre emelkedhet, ami a papírok mostani, 570 forint körüli ára alapján 12 százalék fölötti hozamot jelent a tulajdonosoknak – feltéve, hogy az adót visszamenő hatállyal törlik el (hiszen annak egyébként is ez az utolsó éve).