Három hónap híján négy évvel azután, hogy a stuttgarti székhelyű Daimler-Benz konszern 2008. június 18-án bejelentette: Kecskeméten építi fel új Mercedes-gyárát, ma átadják az új üzemet. Az új kompakt modellek gyártását végző, több száz hektáron fekvő üzemet 800 millió euróból, mai árfolyamon 230 milliárd – akkorin nagyjából 200 milliárd – forintból építették fel.

A gyár a tavaly áprilisban közölt adatok szerint nagyjából ezer embert foglalkoztatott – a dolgozók felvételét már 2009-ben elkezdték –, az eredeti tervek szerint akkor, ha teljes kapacitással működik majd, közvetlenül 2500 embernek ad majd munkát. Az üzemben, amelyet Románia elől halászott el az akkori állami befektetési ügynökség, az ITD Hungary, az új generációs Mercedes A és B modelleket gyártja majd a Daimler.

A gyárépítés Magyarország történetének egyik legnagyobb zöldmezős beruházása, amely a közvetlen foglalkoztatottakon kívül a beszállítói körben további nagyából tízezer munkahelyet teremt. Az üzemben százezer autót gyártanak majd, és az a becslések szerint fél százalékkal járulhat hozzá a magyar GDP-hez.

A Daimler 2009 elejére vette meg Kecskemét déli határában a gyárépítéshez szükséges 441 hektáros telket, amiért 9 milliárd forintot fizetett. Az ügyből később per lett, miután az ingatlanok egy részét kecskeméti földtulajdonosoktól – akik végül elbukták a pert – nem sokkal a beruházás előtt megvásárolták, majd 36 százalékos haszonnal adták tovább. A gyár alapkövét 2009 őszén tették le, az építkezésben részt vevő alvállalkozók egy részét azonban a tavaly próbagyártás idejére sem fizették ki (nem a Daimler, hanem a generálkivitelező). Az első magyar gyártású Mercedesek tavaly október végén jelentek meg.

A kecskeméti a Daimler-Benz első kelet-európai gyártelepe. A logisztikailag kedvező helyszín a várostól délre, az M5-ös autópálya, az 5-ös és a várost délen elkerülő 54-es és 44-es utak mellett található. Az üzem létesítése összefüggésben áll azzal, hogy a Mercedes-Benz kompakt autó modelljeinek számát a meglévő kettőről négyre tervezi növelni.

A német cég beruházására Kecskemét mellett Miskolc és Zalaegerszeg pályázott, ám a német vállalatcsoport olyan telephelyet keresett, amely Budapest 100 kilométeres körzetén belül van. Az országot egyebek mellett a kedvező infrastrukturális és logisztikai adottságai miatt választották, de nagy szerepet játszott a döntésben Magyarország addigi gazdaság- és iparpolitikája, valamint a korábbi hasonló járműipari beruházások eredménye is.

A német cég és a magyar kormány képviselői 2008. október 27-én írták alá az együttműködési szerződést, a beruházáshoz a Daimler egyedi kormánydöntéssel állami támogatást kapott, ez Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő tájékoztatása szerint adókedvezményt, képzési támogatást és készpénzt jelentett, az akkori kormányzati számítások szerint a támogatás négy év alatt térül meg az államnak. Magyarország így összesen 29,7 milliárd forintnyi támogatást nyújt az autógyár felépítéséhez.