Ma van a pénztárválasztás utolsó napja. Aki kasszájánál írásban jelzi vagy postázza az állami nyugdíjrendszerbe visszaléptető nyomtatványt, május végén megszűnik a kasszatagsága, reálhozamát, ha van, adómentesen fölveheti, a többi megtakarítása pedig visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.

A visszalépők tagsági jogviszonya május 31-én szűnik meg. A végelszámolás alapját az aznapi számlaegyenleg jelenti, tehát a befektetési portfólió akkori árfolyamain múlik, hogy ki mekkora reálhozamot kaphat. Az egyenleg kilépési díjjal (maximum az egyenleg 1 ezrelékével), reálhozammal és önkéntes tagdíj-kiegészítéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár átutalja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak.

A kilépő tagoknak járó pénz nem kell feltétlenül felvenni, lehet kérni az összeg jóváírását egy önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett számlára, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlára (ezek a számlák azonban a kormány előzetes ígéretével ellentétben még nem léteznek, így nem érdemes ezt az opciót választani).

A kifizetés módjáról lehet a kilépő nyilatkozat leadásával egyszerre dönteni, de ennek a végső határideje május 31. Aki addig sem nyilatkozik arról, hogy mi történjen a pénzével, annak a tavalyi visszalépési szabályokkal ellentétben a kasszája nem küldi ki a pénzt a lakcímére, hanem egyből a tb-rendszerben vezetett – de nem létező – egyéni számlájára küldi ki.

Aki kasszatag marad – megint csak a tavalyi szabályokkal ellentétben – teljes állami nyugdíjat kaphat arra az időszakra, amikor nem fizetett pénztári tagdíjat. Ehhez azonban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak változtatni kell a hatályos szabályokon, amire a szaktárca korábban ígéretet tett. Erről, illetve a kilenc talpon maradt nyugdíjkassza terveiről, finanszírozási nehézségeiről ebben az összefoglaló cikkünkben olvashat.