Lényegében semmibe vette a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Központi Bank által a múlt héten közölt, a jegybanktörvénnyel kapcsolatos aggályokat: a helyzetet elvileg rendezni hivatott, kedden este a parlamentnek benyújtott módosítást legalábbis nehéz másképpen értelmezni, az ugyanis egyezik azzal, amit még március 7-én küldtek ki véleményezésre Brüsszelbe. A monetáris tanács bővítésének lehetősége, az új alelnök kinevezése marad a decemberben elfogadott törvény szerint, és továbbra sem nyúlnak a jegybanki vezetők a kormányváltás után csökkentett fizetéséhez. A jegybanki függetlenség biztosítása az egyik elvárás az EU-IMF-hitelkerethez.
Benyújtotta a jegybanktörvény módosítását a nemzetgazdasági miniszter, közölte kedden késő este a tárca. A közleményben a minisztérium maga sem állítja, hogy ezzel feloldotta volna az ügyben a Brüsszellel illetve az Európai Központi Bankkal több mint másfél éve húzódó konfliktust a Magyar Nemzeti Bank ügyében.
A benyújtott törvényjavaslat lényegében megegyezik azzal, amit az Európai Központi Banknak küldött ki az NGM március 7-én. Matolcsy akkor gyors véleményt sürgetett, mondván, a jegybanktörvény körüli vita rendezése a feltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének. (Brüsszel részletes kifogásairól itt olvashat bővebben. A jegybanktörvény volt az egyik oka annak is, hogy decemberben az EU és az IMF delegáció idő előtt megszakította magyarországi tárgyalásait.)
Az új törvénymódosítás tartalmilag két pontot érint: törölnék a decemberben elfogadott jegybanktörvényből azt a passzust, ami előírja, hogy a jegybanknak meg kell küldeni a monetáris tanács ülésének napirendjét a kormánynak, illetve amely szerint a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a tanács ülésein. (Ez egyébként a korábbi jegybanktörvény szerint is így volt.) A másik módosítás a jegybanki vezetők felmentésével kapcsolatos bekezdéseket törölne el a törvényből.
46.§ (10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.
A teljes jegybanktörvényt itt olvashatja el.(pdf)
Ennek az érdekessége, hogy az egyik bekezdést kifejezetten megtartani kérte az Európai Központi Bank, külön rávilágítva, hogy a 46. paragrafus 10. bekezdése egyrészt teljesen megfelel az uniós szabályozásnak, másrészt elhagyása több szempontból is kifogásolható és jogbizonytalanságot eredményez. Egyrészt a törvény számos más pontja is hivatkozik a bekezdésre, e hivatkozások így a levegőben lógnak majd – a most benyújtott módosítás erre sincs figyelemmel. Másfelől az EKB szerint "további ok a 46. szakasz (10) bekezdés hatályban tartására, hogy annak törlése esetén sem az Alaptörvény, sem pedig az MNB-törvény nem határozná meg, hogy az Országgyűlés vagy Magyarország köztársasági elnökének hatáskörébe tartozik-e a Monetáris Tanács tagjainak felmentése".
Az EKB véleménye kitér rá: a monetáris tanács bővítésének és egy új alelnök miniszterelnök általi kinevezésének lehetőségének megteremtésével a törvény alkalmas lehet a jegybanki függetlenség csorbítására. Jelzik, hogy ezt az aggályukat már korábban is megfogalmazták.
Továbbra is kifogásolja az EKB az Alaptörvényre tett eskü előírását is.
Még régebbi konfliktus a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése, 2010 őszétől a korábbi szabályozás módosításával a negyedére-harmadára csökkentették az elnök és alelnökök bérét. Az Európai Bíróság joggyakorlata is ismert hasonló kérdésekben, mandátumuk alatt a vezetők bére nem csökkenthető.
Az EKB véleményében múlt csütörtöki publikálása után az NGM már pénteken jelezte, ötoldalú, szakmai informális egyeztetést kezdeményezett, melyen az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutalap, Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselői vesznek részt. Az egyeztetésre már most hétfőn sor került Frankfurtban, azonban annak tényén túl egyelőre egyik résztvevő sem kommentálta az ott történteket. A parlamentnek benyújtott törvénymódosítás fényében azonban sikeresnek aligha nevezhetik majd a megbeszélést.