Index Vakbarát Hírportál

Kiben bízzon a panellakó?

2012. április 20., péntek 11:17

Felkorbácsolta a piaci indulatokat az a tavaly bevezetett állami szűrőrendszer, amely a korábbi több száz cég helyett mindössze hatot enged oda a 400 milliósnál nagyobb értékű panelfelújításokhoz. A minisztérium szerint csak a kóklerektől tisztították meg a rendszert, az ellenzék szerint csak néhány céget hoztak helyzetbe. A piacról kitúrt vállalkozók a minősítést végző állami cégre mutogatnak, az ÉMI életveszélyesen megépített házakról beszél.

Szemünk láttára újulnak meg a panelházak: alig találni olyan lakótelepet, ahol ne lenne legalább néhány épület felállványozva, máshol a színesre festett falak jelzik, már túl vannak a felújításon, kicserélték a nyílászárókat, javítottak a szigetelésen, csökkentve a harminc-negyvenéves energiazabáló házak étvágyát, tízezreket spórolva ezzel a tulajdonosnak. A panelprogram azonban nem csupa sikertörténetből áll, a pangó ingatlanpiacon váratlanul sokan kezdtek gyülekezni az állami pénzek köré. Lakásszövetkezetek, pályázatírók, közvetítők, erre szakosodott – vagy magukról ezt állító – cégek jelentek meg a piacon, a hanyag kivitelezéseket botrányok sora kísérte.

A felújítás gyakran csak drágább volt, mint lehetett volna, de a sokszor a végeredmény sem volt megnyugtató, olyan cégek is részt vettek az építésben, amelyek nem értettek a munkához, vagy amelyeknek nem volt elég pénzük az előfinanszírozásra.  „Az állam nagyjából 30-40 százalékát állta a költségeknek, ez azonban legtöbbször csak a hab volt a tortán. Nyílt titok volt, hogy egy elnyert, 500 milliós projektet a kivitelezők 300-350-ből hoznak ki, a többi pénzen osztozkodnak a közvetítővel, esetleg visszaadnak belőle az önkormányzatnak” – állította egyik forrásunk.

Sokszor szakszerűtlen, balesetveszélyes volt a kivitelezés, a  munkálatok évekig elhúzódtak. Az egyre gyakoribb paneltüzek, balesetek, bírságok rámutattak arra, hogy a rendszer nem jó így. De nem lett jó azután sem, hogy 2008 után az önkormányzatoktól a társasházakhoz került át a pályázás, a kivitelezővel való összejátszás gyanúja a közös képviselők által megbízott pályázatíró, közvetítő cégeket sem kerülhette el.

Ki kell szűrni a kóklereket!

„A tendernél megjelent sokszereplős, sok érdeket érvényesíteni akaró, jól begyakorolt és jól felkészült vállalkozói körrel szemben a tulajdonosi lakóközösség kiszolgáltatott helyzetben van, a Panel Érdekképviseleti Egyesület ennek kivédésére alakult meg” – meséli Dohy Béla Miklós, a nyertes társasházak pályázatainak mintegy hatvan százalékát kezelő egyesület elnöke.

Így zajlik most a pályázás

A közös képviselőt megkeresi egy pályázatírásra és közbeszerzésekre szakosodott egyesület, vagy cég, és felajánlja, hogy segít a háznak pályázni a panelprogramban. Az állam a felújításnak a 30-50 százalékát fizeti, a többi pénzt a lakóknak kell előteremteniük. A közvetítő cég jutalék fejében tendert ír ki a ház felújítására, kiválasztja a megfelelő kivitelezőt, aki alvállalkozóival megkezdi a ház felújítását. Az állam a munka befejezése után fizet.

Dohy Béla Miklós elmondta, a nem megfelelően kivitelezett, szakszerűtlen munkát nem lehetett készre jelenteni, így előfordult, hogy a tulajdonosok elestek az állami támogatástól. Ezért ő maga kezdeményezte a kivitelezők minősítésének kialakítását, vagyis azt, hogy panelfelújításban csak az vehessen részt, aki megfelel egy kritériumrendszernek. Így született meg az állami tulajdonú Építésügyi Minőség-ellenőrző Kft. (ÉMI) minősítési rendszere, aminek a bevezetését a Magyar Építőanyagipari Szövetség, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozata, valamint a Magyar Ablakgyártók és Forgalmazók Egyesülete is támogatta.

„Az állami minősítési rendszert tavaly vezettünk be a közpénzek felhasználása körül tapasztalt visszaélések, a felszámolásba menekülő kivitelezők, a szakszerűtlen munkát végző és a hatósági előírásokat megsértő cégek miatt” – mondta az Indexnek Vida Attila, a minősítést végző ÉMI vezetője.

Az ÉMI-rendszer lényege, hogy a cégeknek pályázniuk kell ahhoz, hogy állami pénzből panelfelújítást végezzenek, a minősítési rendszerben a nagyobb megbízásokat csak a legjobb minősítést megszerzők vállalhatják el, míg "B−E" osztályzatokkal csak kisebb munkákat kaphat a cég. Az ÉMI minősítését jogilag és gazdaságilag stabil cégek kaphatták meg, olyanok, amelyek komoly referenciával rendelkeznek a panelfelújításban. A rendszert 2011. márciusában alakították ki, az eredményhirdetés májusban volt.

Szanyi és a fideszes magánkasszák

„A piac megtisztítását vártuk a minősítési rendszertől, de csalódnunk kellett. Az mindössze országos szinten intézményesítette a korábbi rendszert, egy új vállalkozói csoportot hozott helyzetbe, méghozzá stabilizálta a helyzetüket” – panaszkodott az Indexnek egy rosszabb besorolást kapott vállalkozó.

A panelfelújításra szánt állami pénzek egy része fideszes magánkasszákba vándorol – támadta a kormányt még júliusban Szanyi Tibor szocialista képviselő is. Szerinte a minősítési folyamat eredménye az lett, hogy az első két kategóriába tartozó épületfelújításokat csak a korábban az óbudai faluház – az ország legnagyobb társasháza – modernizálását végző Épkar Zrt., illetve hozzá köthető cégek kaphatják meg.

Szanyi úgy vélte, „több száz építőipari céget kiszorítottak”, ezek pedig most nem tehetnek mást, mint hogy „bagóért beállnak alvállalkozónak az Épkarhoz, mint ahogy egyébként a piacon beszerezhető hírek szerint megy is az efféle maffiamódszerekkel történő zsarolás”. A szocialista képviselőt rágalmazás miatt beperelte az Épkar – a bíróság elutasította a keresetet –, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is visszautasította a vádakat. Közölték: „41 céget soroltak A és B kategóriába és további 102 építőipari vállalkozás áll még minősítés előtt”.

A minisztérium azonban az emlegetett  41 A és B kategóriás cégbe már az épületgépészeten nyert vállalkozókat is beleszámolta (ezek legfeljebb 30 millió forintig végezhetnek munkát alvállalkozóként), az igazi nagy falatokat - 200 millió forint felett – valójában csak a magasépítésen nyert A és B kategóriás cégek vihetik, ők az ÉMI adatbázisa szerint mindössze 14-en vannak a 160-ból, és tulajdonosaik közt is van átfedés. Az Épkar a Zeron tulajdonosa, míg a Fensthermhez tartozik a Fenstherm-West és közel áll a céghez az Artryum Invest is. (Részletekről később.)

MA-minősítést kapott cégek (400 millió felett építhetnek) MB-minősítést szerzett cégek (250-400 millió között építhetnek)
Épkar Hunép
Dél-Konstrukt Hercsel
Fehér-Ablak Construm
Fenstherm Confektor
Kalotherm Atryum Invest
West-Bau Zeron
  Orszak-Borsod
  Fenstherm-West

Százhatvanból tizennégy

Ráadásul nem mindenki kapta meg elsőre a megfelelő minősítést, aki pedig fellebbezett, az nagy eséllyel lecsúszott a közbeszerzések egy részéről. Így járt például a Dél-Konstrukt nevű cég: a minősítési folyamat közben az ÉMI komoly hibát talált a cég korábbi felújítási munkáiban, ezért felfüggesztette a minősítést. „A hibát jelentős többletköltség vállalása mellett javítottuk, ezzel párhuzamosan pedig jogorvoslati eljárást kezdeményeztünk . Ennek eredményeként szeptemberben A besorolást kaptunk, azóta három projektet nyertünk el” – közölte lapunkkal a cég.

Nem kapta meg elsőre az A-t a Fehér Ablak Kft. sem, noha 2003-óta vesz részt panelrehabilitációs munkálatokban. „Az ÉMI döntése meglepett minket, a pályázati anyagunk alapján a Fehér Ablakot csupán C kategóriába sorolták. A döntés ellen jogorvoslattal éltünk, szeptemberben megkaptuk az A minősítést, azóta nyolc panel felújítását indíthattuk el. Szerencsésebb lett volna, ha a referenciáinknak megfelelő minősítést pályázatunk benyújtását követően jogorvoslat nélkül is megszerezhetjük” – közölték lapunkkal.

A korábban nagy felújítóként ismert Szoltisz sem kapta meg a kívánt minősítést, ők azonban – meglepő módon – nem is fellebbeztek. "Ez nekünk most elég" – közölték.

Aki lemaradt, kimaradt?

Az a vállalat, amely fellebbezett, jó eséllyel lecsúszott a lehetőségről, erősítette meg Földesi Sándor a társasház és a kivitelező közti közvetítésben, a pályázatok kiírásában, versenyeztetésben részt vevő Panelcentrum ügyvezetője az Indexnek. Elmondta: ők nem akarták vállalni annak a költségét, hogy kétszer, háromszor hirdessenek közbeszerzést, vagyis amikor kiderült, hogy csak a megfelelőnek minősített cégek nyerhetnek állami pénzt, úgy döntöttek, hogy megvárják a minősítéseket. „Ahogyan az ÉMI töltötte fel a listát, mi úgy írtuk ki a pályázatokat” – emlékezett vissza.

De nem mindegyik közvetítő cég várta meg a kiírt minősítést, a legtöbben már jóval korábban szerződést kötöttek, volt aki már 2009-ben, a panelpályázat meghirdetésekor lecsapott a társasházra, szerintük ekkor még nem is lehetett hallani arról, hogy minősítési rendszert vezetnek majd be.

„A piacon lévő kivitelezők egy része már akkor feltételes szerződést kötött a társasházakkal, amikor még ki sem derült, hogy azok megkapják-e az állami támogatást, elhappolták a jó projekteket a versenytársak elől. Mire az Épkar észbe kapott, lényegében már nem volt ház a piacon, aki ne kötötte volna le magát azzal a feltétellel, hogy ha pénzt kap, már kezdődik is a felújítás. Olyan cég is akadt, aki már a munkát is elkezdte, pedig még meg sem jött az eredmény. A minősítési rendszer bevezetésével szét lehetett robbantani ezt a rendszert, és piachoz juttatni a későn ébredő cégeket” – értelmezte az Indexnek a helyzetet az egyik vesztes kivitelező, akinek több házzal is szerződést kellett bontania, miután kiderült, nem kapták meg a szükséges minősítést.

Épkar és Zeron

Hogy az ÉMI-minősítés megszerzését megelőzően sem az Épkarnak, sem tulajdonában álló és nyertes Zeron Zrt-nek nem volt szerződése, azt az Indexnek nyilatkozó vezérigazgató, Szeivolt István is elismerte, szerinte ugyanakkor minősítés hiányában nem is lehetett volna. „Tekintettel arra, hogy az Épkar családi vállalkozás is egyben, így társaságunk jó hírnevének megőrzését mindig is fontosabbnak gondoltuk, mint kétes, vagy megkérdőjelezhető kivitelezési szerződések megkötését” – magyarázta Szeivolt.

Megkérdőjelezhető volt a cégek szerződéskötése az ÉMI vezére szerint is. Vida Attila elmondta: a válalkozók ekkor még nem tudhatták, hogy megkapják-e önrészük mellé a 30-40 százalékos állami támogatást és azt sem, hogy a cég, akivel szerződnek, megkapja-e a pályázati kiírásban feltételként szereplő minősítést.

Mint ahogyan nem is kapták meg mind. Az egyik legnagyobb port kavaró eset a harmadik kerületi, Gyűrű utcai ház ügye volt, az itteni lakószövetkezet a Panel Érdekképviseleti Egyesület közreműködésével már 2010-ben előszerződést kötött a Premier Ablakrendszerek Kft-vel. A cég bízva a jó minősítésben megkezdte a munkát, majd 2011 tavaszán kiderült, az ÉMI szerint nem is jogosult az építkezésre.

A Gyűrű utcai csata

„A társasházat a Panel Érdekképviseleti Egyesület kereste meg, hogy vállalja a pályázat lebonyolítását, a Premier Ablakrendszerek Kft.-t is ők ajánlották” – mondta az Indexnek Német Ferenc a Lakásszövetség elnöke. Szerinte a munkát a lakók érdekében kezdték meg már a pályázati eredmények meghirdetése előtt, bízva abban, hogy az általuk választott kivitelező is elnyeri majd az ÉMI minősítését. „A munkát 80 százalékban készítették el, amikor kiderült, hogy nem felelnek meg a szerződési feltételeknek szerződést kellett bontanunk” – mondta Német. Szerinte a cég kimondottan jó munkát végzett, a munka minőségével kapcsolatban a lakók sem panaszkodtak. (Úgy tudjuk a lakókközösség azóta kezdeményezte Német leváltását.)

"A Gyűrű utcai pályázat kivitelezésnél az történt, hogy nem a munka szakmai minőségével volt probléma, hanem a kivitelező Premier Cégnek nem volt megfelelő kategória besorolása a pályázati munka elvégzéséhez.  Ismereteink szerint többször figyelmeztették, azonban a kivitelezést folytatta. Így a kivitelezést leállították, mert ha nem állítatják le a munkát, a kivitelező besorolási hiánya miatt akkor a pályázati kiírás szerint az állami támogatást a társasháztól megvonják" - vélte a Panel Érdekvédelmi Szövetség.

„A Gyűrű utcai eset bizonyítja a legjobban, hogy miért volt szükség a pályázati feltételek szigorítására” - mondta Vida Attila, az ÉMI vezére. A cég nem nyerte el az ÉMI-től a minősítést, nem volt megfelelő tapasztalatuk a munka elvégzésére, alvállalkozóikat nem jól ellenőrizték, az eredmény pedig ennek megfelelő lett. „Nem egyszerűen esztétikai problémákról van szó, hanem súlyos és alapvető szakmai hibákról, a ház jelenlegi formájában tűzveszélyes és életveszélyes” – tette hozzá, egy Caparol nevű cég szakvéleményére hivatkozva. Mint elmondta, a vizsgálat a munkálatok egy részét életveszélyesnek minősítette. "A panelház homlokzatán tűz üthet ki villámcsapás esetén, mert a villámhárító levezető sodronyát közvetlenül a burkolat alá építették. A nem megfelelően rögzített szigetelés tűzvédelmi szempontból kiemelten veszélyes. Amennyiben a szigetelés a homlokzatról leválik úgy az utcán haladókra nézve életveszélyes" - mondta.

„Szó sincs alapvető szakmai hibákról, a panelek felújítása során ilyen hibák rendszeresen előfordulnak, ehhez hasonlókat bármelyik panelfelújításnál lehetne találni. Ezeket azonban még az építés során általában korrigálja az alvállalkozó” – vetette ellen Kiss József a kivitelező cég ügyvezetője, aki szerint az ÉMI egy még be sem fejezett épületről ítélkezik, arról azonban csak a műszaki átadás után lehetne megalapozottan véleményt mondani.

Az ÉMI vezére szerint több megoldás lehetséges a helyzet rendezésére. Az egyik, hogy az ÉMI szakértőinek felügyelete mellett kijavítják a hibákat és befejezik a munkát, a másik, hogy egy teljesen új szerződést kötnek egy minősítést megszerzett céggel, aki kijavítja a hibákat és befejezik a munkát. Ez jó eséllyel az Épkar lehet.

Hogy kerültek ezek ide?

A társasházaknak szerződést kellett bontaniuk és megkötni a nyertesekkel, ekkor azonban a korábbi 160 helyett már csak 14-ből – illetve az első körben visszautasított cégek miatt még kevesebből – válogathattak.

Az egyik C minősítést kapott cég ügyvezetője az Indexnek elmondta, valóban nagy szükség volt a minősítési rendszer bevezetésére, az utóbbi években ugyanis rengeteg olyan cég nyert projektet, amelyiknek nem volt meg a kellő műszaki felkészültsége. Az ügyvezető ugyanakkor úgy vélte, a minősítési rendszer finomításra szorul, szerinte ugyanis több olyan cég lett volna, amelyeknek ott lett volna a helye az A és B minősítést kapottak között, de nem kapták meg, míg akadnak olyan cégek is, akiknek „nincs jó hírük a piacon”, komolyabb munkákat eddig nem végeztek, mindössze egy irodából állnak. Több házról kellett lemondania, és már megkötött szerződést felbontania a C minősítést kapott Alp-Favill 96 Kft-nek és a már említett Premier Ablakrendszerek Kft-nek is.

A győztesek sem szeplőtlenek

Bár az Épkar az elsők között szerzett A-minősítést, az elmúlt évek egyik legnagyobb építkezési botránya éppen hozzájuk kapcsolódik. 2008-ban, egy Tűzoltó utcai építkezés során egy munkás meghalt és több megsérült, az Épkar és a bontást végző, feketemunkásokat foglalkoztató alvállalkozója komoly bírságot kapott.

„A halálos kimenetelű munkabalesettel kapcsolatban az akkor még Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vizsgálata megállapította, hogy a tragédia az épület felső szintjének szabálytalan bontása miatt következett be” – közölte lapunkkal Gedeon András, a volt OMMF szóvivője. Gedeon elmondta, a bontást végző, valamint a generálkivitelező céggel szemben lefolytatott eljárások következményeként a munkavédelmi hatóság a generálkivitelező céget 6 millió forint, a bontást végző vállalkozást pedig 10 millió forint munkavédelmi bírsággal sújtotta. A tíz, bejelentés nélkül foglalkoztatott munkás miatt az alvállalkozó további egymillió forintos munkaügyi bírságot kapott. Kérdésünkre a BRFK elmondta, a nyomozó szerv az eljárást 2010. február 22-én lezárta, 3 fővel szemben foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt vádemelési javaslattal élt, az ügy iratait a IX. Kerületi Ügyészségnek küldte meg.

Jelentős, 16,5 milliós bírságot kellett fizetnie a Construm Építőipari Kft.-nek is, a Gazdasági Versenyhivatal még 2004-ben állapította meg, hogy a cég egy építőipari kartellben vett részt.

Barna Csaba, a debreceni Barna Bau tulajdonosa eleve C minősítésre pályázott, a kiírásból ugyanis kiderült, hogy a cég reálisan ezt tudja megszerezni, és összességében elégedett is az eredménnyel. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy az A és B minősítést kapott listára több cég érdemtelenül került be, ez szerinte főleg a budapesti felújításokat érinti.

Családban marad

Bár a legtöbben az Épkart említik a minősítési rendszer igazi nyerteseként – az A-kategória megszerzése után 10 projekthez jutott – a cég felkészültségét kevesen vitatják. A Szeivolt-család vállalkozásaként indult cég 2007-2010 között csak panel rekonstrukciós kivitelezési munkálatokból 4,7 milliárd forint árbevételt ért el. Ők nyerték el az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 5685 négyzetméteres szentendrei irodaházának megépítésére kiírt tendert is, a nyílt közbeszerzési felhívásra ők adták a legkedvezőbb, 1 milliárd 430 millió forintos árajánlatot.

Régi motoros a szakmában a füzesabonyi kézilabdacsapatot és egri vízilabdacsapatot is szponzoráló Fenstherm és a győri West-Bau Kft. is, és régóta a piacon van a magyar öttusaszövetség elnökeként is ismert, Szabó Lajos cége a Kalotherm Kft is. Már a kismartoni úti Fradi kézilabdacsarnokot is ők építették 1995-ben, és azóta is sok fontos építőipari projektben vettek részt.

Ferencvárosi kötődésű a Construm Kft. is, az Agárdi László nevével fémjelzett cég a Fradi női kézilabdacsapatának szponzoraként lehet ismerős. De ismerős lehet onnan is, hogy ez volt az a cég, amelyiknek Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter – és Agárdi László vadásztársa – még a Szent István kórház élén kétszer akarta kifizetni ugyanannak gyermekvárónak a megépítését, korábbi cikkek szerint Molnárnak többek közt ezért kellett távoznia a kórház éléről.

A bírságok és botrányok ellenére az igazi kifogások mégsem ezekkel a vállalatokkal, hanem inkább a kisebb, mindössze néhány, vagy referenciával egyáltalán nem rendelkező cégekkel szemben merültek fel. Több cég is úgy kapott jó minősítést, hogy – legalábbis piaci forrásaink ezt állítják – komoly tapasztalattal nem rendelkeznek a kivitelezésben, ezek tulajdonosai közt is van átfedés.

Nincs nagy múltja például fővállalkozóként a kivizelezésben a B minősítést kapott, budapesti székhelyű, 2005-ben alakult Atryum Invest Kft-nek, amelynek egyik tulajdonosa a Fenstherm gazdasági igazgatójának, Szomszéd Lajosnak a felesége, Szomszéd Ágnes. Az Opten adatai szerint 2010-ben mindössze 600 milliós árbevétele volt, honlapja nincs, piaci forrásaink szerint fővállalkozóként komoly referenciái nincsenek, erre vonatkozó megkeresésünkre nem érkezett válasz.  A Fenstherm Kft.-hez köthető cég a B-t kapott Fenstherm-West is.

Nem válaszolt az Index által megkeresett, szintén B-minősítést kapott Hercsel Kft. sem, így nem derült ki, hogy a honlapjukon feltüntetett referenciák közül melyikben vettek részt állványozó alvállalkozóként, és melyekben voltak fővállalkozók.

Sok a kérdőjel a Zeron Kft. körül is, a B minősítést nyert cégek közül ez az egyetlen, amelyik közvetlenül az Épkarhoz és a Szeivolt-családhoz köthető. A céginformációs portál szerint a vállalat mindössze egy főből áll, Szeivolt István közlése szerint eddig 400 millió forint értékben rendelkezik referenciával a panelfelújítások terén, ezeket azonban – különböző területeken - alvállalkozóként szerezte. (A Zeron Zrt. mindeddig egyetlen társasház nyílt közbeszerzési eljárásán nyert.) A Confector Kft. A-minősítésre pályázott, a kevés referenciája miatt azonban csak B-t kapott, eddig mindössze egyetlen projektet nyertek el, de „finanszírozási okokból” még nem kezdődött meg a munka.

Nyilván megfeleltek

Földesi Sándor a Panelcentrum ügyvezetője azt mondta, elképzelhető, hogy olyan cégek is A és B minősítést kaptak, akik konkrétan panelépítésben nem vettek részt, de csináltak olyan munkákat, amelyek tapasztalata itt is felhasználható. „Volt egy követelményrendszer, ha megkapták a minősítést, ennek nyilván megfeleltek” – vélte Földesi.

A pályázati feltételeket azonban több forrásunk is kritizálta, szerintük a minősítés megszerzésekor a hamis adat megadásának nincs jogkövetkezménye, legrosszabb esetben a céget kizárják a minősítésből. Az ÉMI-nek azonban nincs kapacitása minden hamis adatok kiszűrésére. Másik kritikaként fogalmazódott meg, az úgynevezett környezetvédelmi terv bemutatása. Itt a részletezettséget pontozzák, és nem arra koncentrálnak, hogy például a céget sújtották-e környezetvédelmi bírsággal az elmúlt években.

További kifogás a pályázattal szemben, hogy az árbevétel és a minősíttetni kívánt árbevétel súlyozott átlagát számítják, ez esetben előfordulhat, hogy egy nagyobb árbevételű cég kevesebb pontot kap, csak mert a minősíttetni kívánt árbevétel százalékban kisebb, még akkor is, ha értékben egyébként nagyobb. (Vagyis például ha egy cégnek a 100 milliárdos árbevételéből csak 4 milliárd gépészet, azt rosszabbul ítélik meg, mintha egy 2 milliárdos árbevételű cég bevétele 100 százalékban gépészetből származik.)

Vida Attila ÉMI-vezér szerint azonban folyamatosan vizsgálják a cégek adatszolgáltatásának valóságtartalmát, a kizárásnál pedig aligha akadhat keményebb szankció a valótlanságot állítókkal szemben. Az ÉMI vezérigazgatója a többi kifogásra válaszul azt mondja: minden rendszerben lehet hibákat találni, folyamatosan korrigálják ezeket csakúgy, mint az elmúlt egy évben is megtették amennyiben a szakma részéről konstruktív javaslat érkezett.

Persze aligha alkotható olyan rendszer, amelyet a vesztesei ne támadnának, vagy szempontjait ne tartanák szubjektívnek. Azt azonban, hogy a jelenlegi pályázat néhány feltétele valóban megkérdőjelezhető, azt jelezheti a nem rég leköszönt energiaügyi államtitkárnak a témában írt kommentárja is. Bencsik János a Facebookon azt írta, jó, hogy az ÉMI vizsgálja a kivitelezőket, „ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy egyértelmű műszaki és finanszírozási paraméterek figyelembe vétele mellett történjék meg a vizsgálat, elkerülendő a piaci kedélyek felesleges borzolását”. Hogy az állami minősítés hosszabb távon megoldja-e a korábbi problémákat, vagy csak a piaci indulatokat korbácsolta fel, egyelőre kérdéses.

Rovatok