Amerikában doktorált, Ukrajnából érkező Athénban diplomázott görög közgazdásszal kell alkudoznunk a közeljövőben várhatóan elkezdődő hiteltárgyalásunkon. Tanosz Arvanitisz, az IMF új magyarországi misszióvezetője részt vett a Nemzetközi Valutaalap hiteleinek megújításában. Egyes elemzők szerint azért esett rá a választás, mert szokva van „a balkáni tárgyalási stílushoz”, és kellően kemény tud lenni, mások szerint éppen ellenkezőleg, vele puhább lehet az IMF álláspontja.
Csütörtök reggel nyilvánosságra került, hogy április végén új magyarországi misszióvezetője van a Nemzetközi Valutaalapnak: Tanosz Arvanitisz váltotta Christoph Rosenberget, így a hivatalos hiteltárgyalásokon már ő vezetheti az IMF küldöttségét.
A váltásból két névtelenül nyilatkozó, pénzügyi körökben mozgó, a gazdaságpolitika alakítására is rálátással rendelkező forrásunk egymásnak ellentmondó következtetéseket vont le. Egyikük szerint azért eshetett Arvanitiszre az IMF választása, mert a korábban Horvátországban, legutóbb Ukrajnában edződött szakember hozzászokott a „kelet-európai, balkáni tárgyalási stílushoz”. Ezért Budapesttel is testhez álló feladatot kap. Forrásunk szerint a váltás jelezheti, hogy a Valutaalap kemény alkudozásra készül, ezért kell a friss ember a feladatra.
Ezzel ellenkező vélemény fogalmazott meg egy másik, pénzügyi-banki körökben is mozgó szakértő. Szerinte most a puhulás szele érezhető az Európai Bizottság mellett a Nemzetközi Valutaalap hozzáállásában is. Ezért kerülhetett szerinte a kifejezetten kemény tárgyalópartner hírében álló német Christoph Rosenberg helyére a rugalmasabb álláspontot könnyebben elfogadó görög.
Ennél sokkal egyszerűbb a helyzet az IMF működésére belülről is rálátó, de névtelenül nyilatkozó harmadik forrásunk szerint: nincs különösebb jelentősége a váltásnak, a misszióvezetők általában háromévente cserélődnek, Rosenberg ezt a három évet már így is túlteljesítette. Forrásunk azt mondta, hogy a személycsere nincs hatással a tárgyalási stratégiára, legfeljebb annyi történhet, hogy mivel Arvanitisz új ember, jobban a számok mögé néz, illetve még helyismeretet is szereznie kell. Szerinte a váltásból az IMF tárgyalási stratégiájának változásaira nem lehet következtetni. A végső döntést a megállapodásról és a tárgyalási mandátumról pedig valójában ugyis Washingtonban hozzák meg.
Ez utóbbit támasztja alá a hivatalos kommunikáció is: kérdésünkre Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője azt mondta, a lépés egy szélesebb körű átszervezés és feladatkörcsere része. Ez a folyamat a Valutaalap egész európai szervezetét érinti.
A IMF washingtoni központjában lapunkkal azt közölték, hogy Tanosz Arvanitisz 1994 óta dolgozik a Valutaalapnál. Tanácsadó a szervezet európai részlegénél, és most már a magyar missziót is ő vezeti. Korábban dolgozott Argentínában, Horvátországban, Dél-Afrikában, és Uruguayban is. A legutóbbi, idén márciusban lejárt megbízatása az IMF ukrajnai missziójának vezetése volt.
Emellett részt vett a Valutaalap hiteleinek megreformálásában is a stratégiai tervezésért felelős részleg vezérhelyetteseként. Tanosz Arvanitisz Athénban született, és az ottani közgazdasági egyetemen tanult, majd 1994-ben a Rochesteri Egyetemen szerzett PhD fokozatot, szintén közgazdaságtanból.
Arvanitisz legutóbbi két állomása európai helyszín volt: előbb Horvátországban, majd 2009 decembere óta Ukrajnában vezette az IMF misszióját. Ez alatt az idő alatt igen problémás helyzetekben is fel kellett találnia magát. Bár a horvátoknál még nagyjából rendben mentek a dolgok, Ukrajnáról ez egyáltalán nem mondható el: a viták miatt többször is le kellett állítani a hitelfolyósítást.
Az ország még 2008 végén vett fel készenléti hitelt a Valutaalaptól, miután a gazdaságát és sebezhető bankrendszerét a válság megrogyasztotta. Nem sokkal kesőbb jöttek a problémák is: előbb Julia Timosenko kormánya nem volt hajlandó beletenni a 2010-es költségvetésbe az IMF által várt gázáremelést – az IMF először ekkor állította le a hitelfolyósítást, ami csak a 2010-es választások után indulhatott újra.
Ekkor a Valutaalap már Viktor Janukovics elnökkel kötött új hitelszerződést, az államfő pedig hamar végre is hajtotta az elvárt rövid távú korrekciókat. Viszont a közép- és hosszú távú strukturális és intézményi átalakítások teljeséggel megbuktak. Az IMF értékelése szerint azért, mert a kormányzat nem volt elég elkötelezett ezek iránt, ők pedig nem tudták ezeket kellő mélységben ellenőrizni. A Valutaalap döntése értelmében ezért tavaly márciusban az újabb csomag kifizetései is leálltak.
A legnagyobb probléma ugyanaz volt, mint korábban: a kormány nem akarta emelni a gázárat. Miközben az országnak egyre nagyobb szüksége lenne a hitel következő részleteire, és a vitába januárban a pénzügyminiszter is belebukott, az Arvanitisz által vezetett misszió hajthatatlannak bizonyult. Mivel nem látták úgy, hogy Ukrajna teljesítette volna az elvárásokat, mindeddig nem egyeztek bele az újabb hitelrészletek folyósításába.