Pocsék egy hét volt, a tőzsde eset, a forint gyengült, a cégek lázonganak, de jönnek az új adók, a reálbérek csökkentek, a söralátétes adóbevallásnak szinte nyoma sincs. Egyre több előrejelzés szerint recesszióba eshet a magyar gazdaság egész évben, az első negyedévben növekedés helyett 1,5 százalékot estünk. Várjuk az IMF-t, mondja a kormány, elemzők szerint pedig az is lehet, hogy éppen a felforgatott adórendszer rendbe tétele lesz a feltétele a hitelnek, a tárgyalások időpontjáról még mindig nem tudni.
A német gazdaság teljesítményének köszönhetően megúszta a recessziót az eurózóna, mi viszont nem. Mélyrepülésben a magyar gazdaság, a GDP az első negyedévben 1,5 százalékkal esett vissza, a gazdaság lényegében recesszióban van. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az európai lista legvégén van, csak a görög és portugál adatok lettek rosszabbak a magyarnál.
Elemzők szerint az adat arra utal, hogy mínuszba fordulhat idén a gazdaság egész éves teljesítménye is, az EBRD szerint 1 százalékkal esik vissza a növekedésünk. A kormányzati reakciókból az derült ki, hogy Orbánék nemzetközi trendekkel és az európai válsággal magyarázzák a kudarcot. Az NGM nem kommentálta az adatot.
Mást viszont kommentált. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint példa nélküli, amit csinálunk. Ezt a héten egyébként több hír is alátámasztotta. Például az, amelyikből megtudtuk, rosszul használtuk fel az uniós pénzeket. Az Állami Számvevőszék szerint felkészületlenség, forráshiány és kapkodás jellemezte a projekteket (nem csak most, az előző kormányok idején is). Aztán kiderült, hogy nem jött be az egyszerűsített söralátét-adózás sem: hétfőig 15 ezren küldtek be ilyet a NAV-hoz, miközben a 4,5 millió adózó van.
Megtudtuk azt is, hogy 5 százalékkal csökkentek a reálbérek, a bruttó átlagkereset 219 200 forint volt. Szintén kiderült, újabb adóval támasztaná meg a költségvetést a kormány. Az értéknövekedési adót akkor kellene fizetnie a tulajdonosnak, ha a külső körülmények miatt felértékelődik az ingatlan.
Az alacsony növekedés még az egykulcsos adót is elviheti. A visszaesés a Bloomberg szerint rossz alkupozíció az IMF-nél, ezért a kormány a pénzügyi segítségért cserébe akár az adóreform visszavonására is rákényszerülhet. Egyelőre azonban a tárgyalások megkezdése is eléggé messze van. A legfontosabb előfeltétel, a jegybanktörvény módosítása csúszik, a kormány egyelőre nem közölte, hogy melyik módosítókat támogatná.
Ennek ellenére a Fellegi Tamást váltó új főtárgyaló a héten többször is elköteleződött a megállapodás mellett. Varga Mihály szeirnt őszre lehet IMF-hitel, 15 milliárd euró kellene három évre.
Később megint beszélt Varga, akkor azt mondta, nyáron kezdődhet az IMF-tárgyalás, és mindenkit megnyugtatott, hogy a kormány gyorsan meg akar állapodni a Valutaalappal. Ezt később a még hivatalban lévő Fellegi is megerősítette, ő úgy fogalmazott, hogy elemi érdekünk a tárgyalások megkezdése.
A kormány minden igyekezetével és összes pozitív üzenetével sem tudta ellensúlyozni a nemzetközi hangulat bennünket érintő negatív hatásait. A héten a forint megint közel került a 300-as euróárfolyamhoz és a tőzsde is nagyot esett az. Hiába teljesített a vártnál jobban a Mol és az OTP (az első negyedéves eredmények rosszabbak, mint a tavalyiak, de jobbak, mint amire számítani lehetett) az áraik napokig lefelé mentek.
| 19. heti záró | 20. heti záró | |
| BUX | 17 319 |
16 473 |
| OTP | 3720 | 3429 |
| Mol | 16 500 | 15 715 |
| Richter | 36 210 |
36 600 |
| Magyar Telekom | 462 |
428 |
A bajban Bajnai Gordon is megszólalt, szerinte a kormány súlyos károkat okoz. A volt miniszterelnök szerint véget kell vetni az ámításnak, mert tönkremegyünk. Az IMF pedig nem megoldás, csak haladék, inkább radikális fordulat kellene - mondta Bajnai. Például el lehet menni Bécsbe, ahol cukrászdát lehetne nyitni. Vagy minden eddiginél gyorsabban össze lehet ütni egy költségvetést.
Utóbbira a kormány is gondolt. A megszokottnál jóval korábban fogják bemutatni a jövő évi költségvetés tervezetét, elméletileg június 15-ig. A sietség valódi oka, hogy egy héttel később dől el az uniós támogatásunk felfüggesztésének az ügye, a kabinet pedig nagyon el szeretné kerülni a pénzelvonással járó újabb blamázst.
A költségvetés főbb irányait természetesen már ismerjük, nem kell júniusig várni: a kormány bebetonozza az átmeneti időszakra kivetett különadókat, hogy tartható legyen a bevállalt hiánycél.
Az új adók alanyai persze háborognak. Matolcsy kiütötte a biztosítékot a biztosítóknál, a szektort érintő sarc ugyanis az európai modelltől eltérően nem fogyasztási jellegű lesz, és újabb tőkepótlásra kényszeríti a cégeket. A távközlési cégek is háborognak. A telefonadóból ugyan 8 milliárddal kevesebbet várnának, az adó alanya viszont a szolgáltató lenne. A telekomcégek szerint nem erről volt szó.
A Telenor már be is jelentette, hogy áthárítja az új adót a fogyasztókra, mert amíg egyszerre két különadót kell fizetni (a most hatályosat és azt, ami nyártól jön), addig az ügyfelek sem úszhatják meg a sarcot.
A mobilcégek egy törvénytervezetet is eljuttattak a kabinetnek, amiből kiderült, hogy szerintük a műsorterjesztőkkel is meg kellene fizettetni az adót, a magánszemélyek előfizetését pedig 700 forint helyett havonta legfeljebb 400 forinttal terhelnék.
Matolcsyékat nem hatotta meg a tervezet, pénteken a parlament elfogadta a telefonadót. Ez a felhasználóknak azt jelenti: augusztustól jön a percenként és sms-enként kétforintos adó, amiből idén 44 milliárdot szed be az állam. (Egyedül az MTelekom 34 milliárd forintot fizet be idén a költségvetésbe, amiből 10 milliárd forint az új teher.)
Legalább lesz pénz a Takarékbank felvásárlására, amit az állam aprópénzért akar megszerezni. Az MFB mindössze négymilliárdot ajánlott a takarékszövetkezetek központi bankjának 38 százalékáért. De könnyen többséget szerezhet az állam, onnantól pedig sok beleszólása lenne a takarékok életébe, hitelezéseibe is.
A bankok életébe amúgy is szeret beleszólni a kabinet. A Bankszövetség elnöke ugyan még bízik abban, hogy, lesz megállapodás a kormánnyal, bárhogy is legyen, az új tranzakciós adó biztosan torzító hatású lesz.
A jegybank elnöke szerint a tranzakciós adó növeli a készpénzforgalmat, pedig a 21. században inkább csökkenteni kellene azt. Az MNB egy tanulmányban azt is kimutatta: hiába a számtalan új adó és a nagy igyekezet, az államadósság így sem megy 50 százalék alá.
Öröm az ürömben, hogy mindent egybevetve egy újabb Bokros-csomagot kaptunk a nyakunkba. Illetve, hogy Simicska cégét is vizsgálja az EU. Az uniós csalás elleni hivatala járt a Közgépnél, a hírek szerint egy főtérfelújítás miatt.
Illetve a dél: jöhet a görög csőd. A görög állam éve óta nemzetközi segítséggel éli túl a válságokat, ha baj volt, indult a görög alkudni, megszorított és megmentették. A mostani politikai krízisből viszont olyan kormány születhet, amely szembemegy az unióval, bele a csődbe.
Európa már készül is a drachmára, jegybanki vezetők a héten tárgyaltak a drachma visszatérésének kezeléséről. Londoni elemzők szerint már hiteles forgatókönyv a görögök kilépése, mert ördögi körben van az ország, ezért megvalósulhat a görög horrorforgatókönyv, sőt, van, aki azt jósolja: az eurózóna széttépi önmagát.
A bankpánik első jelei is megérkeztek, viszik a pénzüket a bankokból a görögök, csak hétfőn 700 millió eurót vettek ki a betétekből. Az IMF jelezte: felfüggeszti a kapcsolatait Athénnal, mert nem hajlandóak együttműködni az átmeneti kormánnyal, a Fitch pedig megint leminősítette az országot.
És a Moody's is, de ő az olaszokat és a spanyolokat bántotta. A hitelminősítő 26 olasz bankot tett kockázatosabb kategóriába, amit később megfejelt 16 spanyol bank lefokozásával. Közben Spanyolországban is bankpánik tört ki, de nem a leminősítések, hanem egy állami beavatkozás miatt.