A lejáró magyar államadósság finanszírozása biztosított, mivel többek között a kormány rendelkezik az MNB-nél lévő devizabetéttel, valamint jelentős összeg van a kincstári egységes számlán is. Az EU/IMF-megállapodás csúszása azonban kihat a finanszírozási költségre – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
„Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1.200-1.500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF-megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez, az adósság hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz” – becsülte meg Simor András.
A jegybankelnök beszélt arról is: a monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott.
A Széll Kálmán-tervben kettős hatás érvényesül: az adóemelés részben „tradicionális, részben a tőkét adóztatja”, másrészt a keresletet szűkíti. Ha e két hatás nem egyenlő mértékű, akkor bizonytalanabbá válik, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban – tette hozzá Simor.
Arra a kérdésre, hogy változhat-e a jegybanktörvényt módosító javaslat a június 4-i végszavazásig, vagy utána, Simor András azt mondta: mivel az EU/IMF-konzultáció – az Európai Központi Bank bevonásával – folyik e témában, nem ildomos erről nyilatkozni. Arra azonban érdemesnek tartotta felhívni a figyelmet, hogy az EKB, minden egyes törvényjavaslat módosítás előtt publikálja a véleményét a törvénymódosításról, ezt megtette most is. Ebből világosan kiderül, hogy az EKB véleményének egyes részeit a kormány nem vette figyelembe, és talán ebből mindenki kialakíthatja álláspontját, hogy ez mennyiben befolyásolja a hiteltárgyalásokat, tette hozzá.
Mint ismert, a tavaly év végén elfogadott jegybanktörvény, valamint az alaptörvénnyel kapcsolatos átmeneti szabályozás egy, a PSZÁF és az MNB összevonását lehetővé tevő része volt az egyik oka a kormány és az uniós intézmények (elsősorban az Európai Központi Bank) közötti vitának. A jegybanktörvény miatt (is) kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A törvény több pontjának módosítását is kezdeményezte a kormány, ám a kormány által benyújtott módosító javaslatot továbbiakkal kellett kiegészíteni.
Az MTI kérdésére az MNB elnöke kifejtette: Magyarország viszonya az Európai Unióval kettős: egyrészt tagállam, így köteles betartani az EU alapszerződésében foglaltakat, másrészt hitelkérelmező. AZ EU pedig, mint hitelező megfogalmazhat olyan feltételeket a hitelfelvevőnek, amelyek nem az EU alapszerződéséből fakadnak hanem abból, hogy a hitelező így látja biztosítottnak a hitel visszafizetését. Simor András hozzátette azt is, hogy az IMF esetében is erről van szó.