A biztosítási szektor évi 30 milliárd forint nyereséget képes termelni, miközben a jövő évtől tervezett biztosítási adó legújabb változata 60 milliárd forint terhet róna a biztosítókra, így a különbséget csak a tőkéből pótolhatják, ha nem hárítják át az ügyfelekre – mondta Csurgó Ottó, a CIG csoport élet-, valamint vagyonbiztosítójának közös vezérigazgatója csütörtökön.

Asztalos László, a CIG Életbiztosító felügyelőbizottsági tagja úgy számolt, hogy a biztosítási adó felét hárítják át a biztosítók az ügyfelekre, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni. Ezt részben ellensúlyozhatná a társaságok számára a piacbővülés, amire Horváth Béla, a CIG Életbiztosító igazgatósági elnöke az egészségügyi területen lát lehetőséget. Kifejtette, a fejlett európai országokban az egészségügyi kiadás 15-25 százalékát finanszírozzák a magánbiztosítók, ami hasonló arány esetén Magyarországon évi 300-500 milliárd forintos piacot jelentene a biztosítóknak.

Az állam azzal már megnyitotta az egészségügyi szolgáltatást nyújtó piacot, hogy a cégek adómentesen köthetnek ilyet alkalmazottaikra. Az egészségügy a következő években többlet állami forrásra nem számíthat, így csak a biztosítók tudnak friss tőkét vinni a rendszerbe - hangzott el a vitában.

A biztosítók helyzetét nehezíti az is, hogy meg kell felelniük az EU megemelt szolvencia követelményeinek, amely magasabb tőkeigénnyel jár. A Solvency II. irányelvnek való megfelelés miatt például a CIG Pannónia Életbiztosító tőkéjét 4 milliárd forinttal kell megemelni ez év őszéig. A vezetőség hazai és nemzetközi pénzintézetekkel tárgyal a tőkebevonásról, az eredményről megfelelő időben tájékoztatják a nyilvánosságot - mondta Horváth Béla.