Veszélyben van az önkormányzati rendszer működőképessége, a költségvetés bevételi oldalain pedig jelentős kockázatok vannak, az adóbevételeknek mindössze 58 százaléka megalapozott és az uniós források felhasználása is elmarad a 2012-es évi időarányos teljesítésétől. Az Állami Számvevőszéknek a jövő évi költségvetésről készített jelentése szerint jó, hogy a kormány jelentős tartalékokkal számol, a külső, makrogazdasági környezet ugyanis rendkívül bizonytalan.
"A jövő költségvetés adóbevételeinek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka részben megalapozott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, vagyis nem alátámasztott és becslésünk szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető" - mondta Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke pénteken a költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményük ismertetésekor.
A jelentésből kiderül, a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban az adóbevételek tervezett előirányzatai nincsenek teljes körűen részletes számításokkal alátámasztva, egyes jogszabályok hiányoztak, illetve a törvényjavaslatok egy részét az Országgyűlés még nem fogadta el.
"Ellenőrzési tapasztalataink alapján megalapozottnak minősítettük a gazdálkodó szervezetek költségvetési befizetéseinek 30 százalékát, ezen belül a pénzügyi szervezetek különadóját, a bányajáradékot, az ökoadót, az energiaellátók jövedelemadóját, a rehabilitációs hozzájárulást és az egyes ágazatokat terhelő különadót. A fogyasztáshoz kapcsolt adók közel 91 százalékát értékeltük megalapozottnak" - mondta.
Az adóbevételek közül nem megalapozott a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek közel negyede, ilyen a hitelintézeti járadék, a cégautó adó és az eva. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból nem megalapozott a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, a lakosság költségvetési befizetésein belül pedig az szja, a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadó, továbbá az elektronikus útdíj.
A Nemzetgazdasági Minisztérium visszautasítja az Állami Számvevőszék kritikai észrevételeit a jövő évi költségvetési tervezés megalapozottságáról, amelyeket a tárca szerint az ÁSZ nem kellően körültekintő munkája eredményezett. Az NGM leszögezi: a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt.
Az NGM hangsúlyozza: részletesen bemutatták az ÁSZ-nak a bevételek 2011. évi tényadatát, valamint a 2012. évi várható bázist és a 2013. évi előirányzatot megalapozó számításokat és indoklásokat. Mivel idén a 2013. évi költségvetés tervezése a korábbi évekhez képest hamarabb, május-júniusban történik, így 2012-re rövidebb időszak tényadata állt rendelkezésre - jegyzik meg. Azoknál az új adónemeknél, amelyeket az Országgyűlés még nem fogadott el - a pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó - a számításokat az NGM a már benyújtott törvényjavaslatban foglaltak alapján, a jelenlegi legjobb elérhető információk alapján végezte el - írják.
Általánosságban, a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt - szögezi le a tárca. Az ÁSZ azonban az ellenőrzés során több olyan adatot is kért a minisztériumtól, amelyek a kért bontásban nem állnak rendelkezésre, mivel nem léteznek - hívják fel a figyelmet. Az NGM szerint az ÁSZ nem vette figyelembe, hogy a jogszabályi előírások, a bevallások részletezettsége és elérhető statisztikai információk alapján mi az, ami az NGM részéről reálisan teljesíthető. Ezt az ÁSZ elkerülhette volna a jogszabályi előírások és a bevallások kellő ismeretével, ebben az esetben nem kérte volna a minisztériumot nem létező adatok szolgáltatására - jegyzik meg. A tárca szerint körültekintőbb munkával, a jogszabályok és adatbázisok pontosabb ismeretével megelőzhető lett volna a nem megalapozott adatkérések sora és az ezek alapján formált téves vélemény kialakítása.
A központi költségvetés közvetlen kiadásainak mindössze 7 százaléka nem megalapozott. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek összege teljes körűen megalapozott, míg a kiadások 46 százaléka nem megalapozott, ide tartoznak például a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott ingatlanvásárlások. Az ÁSZ által ellenőrzött fejezetek 2013. évi költségvetésének tervezett bevételi főösszege 1191 milliárd, kiadási főösszege 3831 milliárd forint, ennek 77 százalékát ellenőrizték. Az ellenőrzött bevételi előirányzatok 49 százaléka, a kiadások 85 százaléka volt megalapozott.
Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint kockázatot jelent, hogy az uniós források felhasználása elmarad a 2012. évi időarányos teljesítéstől. A jóváhagyott keretet legkésőbb 2013. év végéig kötelezettségvállalással le kell kötni az EU-s források 100 százalékos kihasználása érdekében.
A törvényjavaslat összeállítása, szerkezete megfelel az Alaptörvényben és Stabilitási törvénybwn meghatározott, az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályoknak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és orendelkezik a tartalékokról. A 2013. évi makrogazdasági feltételek komoly kockázatot jelentenek a költségvetési célok teljesülése szempontjából. Helyes döntés volt a tartalékok egy részének 2012. évi befagyasztása, és 2013-ban is szükséges a törvényjavaslatban megjelenő bevételnövelő intézkedések betartása, valamint a kiadások visszafogása.
Az államháztartás központi alrendszerének tervezett hiánya 677,3 milliárd forint, amely 18 százalékkal meghaladja a 2012. évre tervezettet. A törvényjavaslatban 2013-ra tervezett 1,6 százalékos GDP növekedés mellett a 2,2 százalékos hiánycél található. A hiánycél szempontjából a legnagyobb kockázatot a 2012. évvel kapcsolatban az jelenti, hogy sikerül-e a gazdaságot stagnálás közeli állapotban tartani, azaz, hogy az első negyedévi csökkenés a második félévtől növekedésbe fordul-e át. A 2013. évvel kapcsolatban elsősorban az export növekedési ütemének tartása jelent kockázatot. Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, a költségvetési törvény nem számol egy lehetséges IMF-megállapodás következményeivel, az pozitívan hathat a kamatkiadásokra.
A központi költségvetés tervezett hiányával összefüggésben a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditásának biztosítására, valamint a megelőzésekre vonatkozó 2013. évi finanszírozási elképzelések számszakilag kimunkáltak, alátámasztottak. A költségvetési törvényjavaslat a Stabilitási törvény előírásainak megfelelően tartalmazza az államadósság megcélzott értékét. Az államadósság-mutató a javaslat szerint 2013. év végén 76,8 százalék lesz, ami a 2012. év végére várt 78 százalékos adósságrátához képest csökkenést jelent.
Az Állami Számvevőszék jelentése megjegyzi, az államadósság csökkentése fegyelmezett pénzügypolitikát és jelentős tartalékképzést követel meg. A tartalékok szerepe, súlya a makrogazdasági pálya külső és belső kockázatai miatt megnő. A Költségvetési Tanács a törvényjavaslat tervezetéről készített véleményében javasolta az Országvédelmi Alap megemelését. A törvényjavaslatban az előirányzatot ezt követően megduplázták 50 milliárd forintról 100 milliárdra. Az Országvédelmi Alap további növelése ellen szól azonban, hogy a makrogazdasági kockázatok nagymértékben a belföldi felhasználás alakulásával kapcsolatosak, az Országvédelmi Alap előirányzatának további emelése pedig szűkítené a hazai fogyasztást, felhalmozási lehetőségeket.
A társadalombiztosítási alapok bevételei és kiadásai megalapzottak, véli jelentésében az ÁSZ. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál az inflációkövető nyugdíjemelés az infláció tervezettől való potenciális eltérése miatt hordoz kockázatot. Az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyszertámogatás csökkentésével kapcsolatban a megalapozó intézkedések kidolgozatlansága, a gyógyszerfelírási és fogyasztói magatartás változásának kiszámíthatatlansága jelent bizonytalanságot a teljesíthetőség terén.
Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak tervezett nagyságára a feladatátszervezés komoly hatást gyakorol. Az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendsze a 2013. évtől alapjaiban változik meg, a korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok jelentős része az államhoz kerül. A feladatmegosztást alátámasztó háttérszámítások hiányosak, így nem átlátható, hogy a feladatellátás és a finanszírozás összhangja biztosított-e.
A strukturális átalakításokból fakadó bizonytalanságok csökkentésére képzett tartalékok csak a kormány által meghatározott célokra, és legkorábban 2013 májusától használhatók fel. Az önkormányzatoknál a feladatrendezés és a forráskivonás kockázatokkal jár, ami a magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működödőképességét.