Hatodik hónapja változatlan a jegybanki alapkamat: ahogy az elemzők egységesen várták, a nemzeti bank monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésen sem változtatott a 7 százalékos kamatszinten. Az MNB utoljára tavaly decemberben módosította a kamatot, akkor a novemberi 0,5 százalékpontos emelést követte egy újabb 0,5 százalékpontos, így lett az addig 6 százalékos alapkamatból 7 százalékos.
A monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására, és egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi ülését követő tájékoztatón. A legutóbbi, május kamatdöntésen a monetáris tanács hat tagja, köztük Simor András szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, a kormány által delegált külsős tagok egyike, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentést támogatta.
A kamatdöntést kommentálva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője megjegyezte: a reálgazdasági folyamatok, így a GDP, valamint a fogyasztási és beruházási adatok alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hónapokban fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre. A hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek, míg az IMF tárgyalások megkezdésének reményére a forint erősödése, illetve a kockázati prémiumok csökkenése felülmúlta a régiót. Suppan az év végére 6,5-6,75 százalékos alapkamatra számít, és arra, hogy a kamatszint a jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azt emelte ki: az elmúlt hónap során beérkezett adatok egyre borúsabb képet festenek a gazdasági növekedést illetően. „Az elmúlt hónapokra jellemző viszonylagosan stabil kiskereskedelmi fogyasztási adatok után a május már jelentősebb esést hozott, és a csökkenő reáljövedelmek, illetve a nyomott fogyasztó bizalom következtében további romlásra számítunk” – fogalmazott a szakértő.
A Reuters a múlt héten tette közzé elemzői felmérését, ebben valamennyi szakértő a 7 százalékos kamatszint megtartását várta. Az elemzők megjegyezték ugyanakkor: figyelni kell az inflációs kockázatokra, mert még jövőre is 3,7 százalék lesz az éves átlagos, és 3,6 százalék lehet az évvégi infláció, vagyis továbbra sem tudjuk elérni a 3 százalékos inflációs célt.
Ebből a szempontból is tartják sokan fontosabbnak a kamatdöntésnél azt, hogy az MNB kedden teszi közzé az inflációs jelentését. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a K&H közleménye szerint a július 1-jétől esedékes telefonadó, valamint a jövő évben hatályba lépő tranzakciós adó miatt az inflációs várakozások néhány tizedpontos emelkedésére lehet számítani.
A legutóbbi, márciusi inflációs jelentésében a jegybank azt prognosztizálta, hogy idén 0,1 százalékkal nő a gazdaság – azóta megjelent a minden elemző által vártnál rosszabb első negyedéves GDP-adat –, és 5,6 százalék lesz az átlagos infláció. A 2013-as évre 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt várt az MNB.