A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése (pdf) szerint az idén a GDP arányos államháztartási hiány 3,6 százalék lesz, amennyiben azonban a kormány a betervezett szabad tartalékokat zárolja (ez GDP arányosan 0,9 százalék), akkor a hiány 2,7 százalékra csökken.

A csütörtökön kiadott jelentés szerint kamatcsökkentésre a kockázati prémium érdemi és tartós csökkenésével és az infláció - az alappályában előre jelzett - lassulásával nyílik lehetőség.

Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője elmondta, hogy rövid távon a jelenlegi 290 forint körüli euró árfolyammal számolnak, de a kockázati prémium csökkenése további forinterősödést hozhat. Virág szerint a kockázati megítélés javulását érdemben segítheti egy sikeres őszi IMF megállapodás.

Az MNB új inflációs előrejelzése az idei átlagos inflációt a korábbi 5,6 százalékról 5,3 százalékra csökkentette, a jövő évit a korábbi 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte, de a jövő év végére az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra csökken. A jelentés szerint az árszintet emelő kormányzati intézkedések (idén elsősorban az év eleji áfa- és jövedékiadó-emelések, jövőre pedig a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései) hatását a szűkülő belső kereslet és a tartósan laza munkapiac ellensúlyozza, így az áfa- és jövedékiadó-emelések hatásának kifutása után az infláció fokozatosan mérséklődhet.

A jegybank GDP prognózisa jelentősen módosult: márciusban még 0,1 százalékos növekedést jelzett 2012-re, az új jelentésben viszont már 0,8 százalékos visszaesésre számítanak. Jövőre a korábbi 1,5 százalék helyett 0,8 százalékos GDP növekedést vár az MNB. A válság előtti években felhalmozott jelentős adósságok leépítése tartósan mérsékli mind a magánszféra, mind az államháztartás belföldi keresletét. Ugyanakkor az előrejelzés szerint az exportszektor is kevésbé lesz képes támogatni a növekedést.

A prognózis rámutat, hogy a kereslet évek óra tartó gyengélkedése, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a hitelszűke a kapacitások fokozatos leépülésével járhat együtt, ez pedig a gazdaság hosszú távú növekedési képességére is kedvezőtlenül hat.